Az ukrán kormány és a magas rangú tisztviselők arra használják a katonai behívókat, hogy elhallgattassák az újságírókat, az aktivistákat, a civil szervezeteket és a kritikus hangokat. Legutóbb Jevhenij Sulhat ukrán oknyomozó újságíró járt így: Sulhat egy olyan cikken dolgozott, amely az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korrupciójával foglalkozott.
Áprilisban azonban egyenruhás katonák léptek oda hozzá egy bevásárlóközpontban, és megpróbáltak átadni neki egy behívólevelet. A zsurnaliszta végül nem fogadta el a behívót, helyette panaszt tett. A Politicónak arról beszélt, hogy így próbálják megfélemlíteni és akadályozni a tevékenységét. A tisztviselők tagadják a vádakat, ám nem Sulhat az egyetlen, akit igyekeznek elhallgattatni.
Olekszandr Szalizsenko, a politikai korrupciót leleplező Chesno főszerkesztője negyedik stádiumú rákban szenved, emiatt hiába próbálkozott, az egészségügyi állapota miatt az ukrán hadsereg nem alkalmazta. Tavasszal ismeretlenek mégis lejáratókampányt szerveztek ellene, amiben azzal vádolták, hogy szándékosan igyekszik kibújni a sorozás alól.
Végül a lejárató kampány miatt egy katonai bizottság előtt kellett magyarázkodnia.
A korrupciót vizsgáló médiamunkásokat rendszerint azonos séma alapján zaklatják az interneten: először anonim Telegram-csatornákon elterjesztik róluk, hogy gyávák és árulók, emiatt nem mennek katonának, amivel nemcsak lejáratják őket, de fizikai atrocitásokra is hergelnek ellenük. Az aktivisták és az újságírók szerint a Telegram-csatornák szálait az elnöki hivatalból mozgatják, amit Kijev tagad.
Jurij Nikolov ukrán oknyomozó újságíró az év elején arról számolt be, hogy ismeretlenek megfenyegették az otthonában. Két férfi dübörgött a házánál, mocskolódásokat kiabáltak, továbbá „áruló” és a katonai szolgálatot „elkerülő” feliratot tartalmazó papírlapokat ragasztották az ajtajára. A European Journalists úgy tudja, hogy a zaklatók frontról visszatérő katonák voltak, akik a Telegramon olvasták a lejáratóanyagokat.
Nikolov a Nashi Groshi tényfeltáró portáljának egyik szerkesztője, és azon dolgozik, hogy feltárja az ukrán közbeszerzések körüli korrupciót. A médiamunkás például rámutatott, hogy a védelmi minisztérium meglehetősen drágán élelmezi a hadsereget, valamint gyenge minőségű télikabátokat adott a katonáknak, ennek következtében pedig menesztették Olekszij Reznikov korábbi védelmi minisztert.
A The New York Times forrásainak közben elárulták: az Ukrinform állami hírügynökség újságírói tavaly egy listát kaptak a hírügynökség vezetőitől, amelyen ellenzéki politikusok, veteránok, aktivisták és helyi tisztviselők szerepelnek. Az utasítás alapján velük tilos interjút készíteni, és nem szabad tőlük idézni. Az Ukrinformot felügyelő kulturális miniszter tagadta a lista létezését.
Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak az ukrán zsurnaliszták vannak veszélyben: januárban meghalt Gonzalo Lira amerikai újságíró, akit tavaly májusban zártak börtönbe Ukrajnában. Apja szerint az amerikainak azért kellett raboskodnia, mert bírálta Volodimir Zelenszkijt és Joe Bident. Az apa azt is állítja, hogy a fiát megkínozták, zsarolták, hónapokra magánzárkába vetették, és az Egyesült Államok nagykövetsége semmit nem tett érte.
Szoboszlai Dominik, a hegymászó halála, Ferenc pápa, Európa – ezek voltak a tavalyi év hívószavaiPápalátogatás, törökországi földrengés, a Wagner csoport zendülése, izraeli–palesztin háború, Suhajda Szilárd halála – egyebek között ezek a témák kötötték le leginkább a hírolvasók figyelmét 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak az online média használatáról készült éves elemzéséből az is kiderült, hogy kevesebbet neteztünk tavaly, mint 2022-ben. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.