Tényleg a kötelező sorkatonaság bevezetése a megoldás?
A háborús hisztériakeltés részeként Európa egyre több országában merül fel a kötelező sorkatonaság ismételt bevezetése, sőt, Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke azzal az ötlettel állt elő, hogy minden uniós tagállamban hozzák vissza.
A javaslatot már csak a júniusban megválasztandó új Európai Parlamentben vitatják majd meg, Magyarország élesen ellenzi az ötletet. Orbán Viktor miniszterelnök szerint jó lenne kitartani a mostani állapotok mellett, és profi hadsereggel megoldani, amit kell.
Nem akarjuk, hogy valaki más dönthessen a mi katonakorú fiataljainknak a bevetéséről, ide-oda vezényléséről. El kell felejteni az összeurópai hadsereget, amelyben kötelező besorozás van, ez egy őrült ötlet
– nyilatkozta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elfogadhatatlannak minősítette a héten Brüsszelben a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szóló ötleteket. A kormány semmi szín alatt nem fogja engedni, hogy közép-európai, köztük magyar fiatalokat küldjenek az ukrajnai háborúba – jelentette ki.
A németek is kimaradnak a buliból
Legutóbb a németek döntöttek úgy, hogy mégsem vezetik be a kötelező sorkatonai szolgálatot – legalábbis addig, amíg a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) vissza nem kerül a hatalomba. A Der Spiegel tudósítása szerint Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter más ösztönzőkkel próbálja megoldani a Bundeswehr létszámproblémáit.
Mivel a németek nem akarnak katonáskodni, nem félnek a háborútól és nem bíznak a hadseregben, így többek között az is felmerült, hogy külföldiekkel töltenék fel az ember- és lőszerhiány miatt gyakorlatilag működésképtelen Bundeswehrt.
Az új elképzelés szerint 12 hónapos önkéntes katonai szolgálatot vezetnének be, amelyet számos kedvezménnyel tennének vonzóvá a fiatalok számára. Ilyen lenne az ingyenes jogosítvány, a könnyebb bejutás az egyetemre, a diákhitel visszafizetése vagy anyagi hozzájárulás nyelvtanfolyamokhoz.
A briteknél kampányfogás
Rishi Sunak brit kormányfő kétségbeesett kampányfogásként dobta be az úgynevezett nemzeti szolgálat ötletét, amelyről még azt sem lehet pontosan tudni, hogy kötelező vagy önkéntes-e lesz, mivel semmiféle retorzió nem éri azokat, akik megtagadják.
Még nagyobb kérdés, hogy miből finanszíroznák a 2,5 milliárd forintos tervet. Még szerencse, hogy a nemzeti szolgálatot abban az esetben vezetnék csak be, ha nyernek a konzervatívok a július 4-i parlamenti választáson. Erre pedig csekély az esély, mivel az ellenzéki Munkáspárt tovább, immár 27 százalékpontosra növelte az előnyét a YouGov legfrissebb felmérése szerint.
Van, ahol kötelező a katonai szolgálat
Európában jelenleg kilenc országban kötelező a katonai szolgálat: Cipruson, Görögországban, Ausztriában, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Finnországban, Svédországban és Dániában. Az uniós tagállamok közül egyedül a svédeknél vonatkozik ez a kötelezettség a nőkre is.
A kérdés Oroszország ukrajnai inváziója miatt került napirendre, de vitatott, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat-e a megoldás.
Vincenzo Bove, a brit University of Warwick politikatudományi professzora szerint nem egyértelmű a válasz.
„Az európai fegyveres erők, különösen az Oroszországgal szomszédos országokban rádöbbennek, hogy nincsen elég emberük. Nyilvánvalóan úgy vélik, hogy a hadkötelezettség a megoldás. Nem vagyunk benne teljesen biztosak, hogy jó ötlet egy potenciális orosz invázió elrettentése céljából” – nyilatkozta az Euronewsnak.
Nem olyan egyszerű katonának lenni
A professzor emlékeztetett, hogy a jelenlegi fegyverek és fegyverzetek roppant komplexek, kérdéses, hogy ki lehet-e egyáltalán képezni a rendelkezésre álló rövid idő alatt a használatukra vagy a taktikai feladatok végrehajtására a sorkatonákat.
A harci kedvükről már nem is beszélve.
A Wagner csoport egyik zsoldosa elmesélte a portálnak, hogy Ukrajnában az egyik fő feladata annak a biztosítása volt, hogy a besorozott „alig 21 évesek” ne szökjenek el, annyira vonakodtak a harctól.
Bove maga 15 évig szolgált az olasz haditengerészetnél, jelentős tapasztalattal rendelkezik. „Három év arra sem elég, hogy megtanítsák a harc alapjait… még a legegyszerűbb fegyverek használata is sok kiképzést igényel. Egyes országok három hónapos programokról beszélnek… az semmi. Még tisztelegni sem fognak megtanulni” – állítja.
Pénzpocsékolás vagy nemzeti büszkeség?
Közgazdasági kérdéseket is felvet a kérdés, hiszen
a kötelező sorkatonai szolgálat jelentős számú embert akadályoz meg abban, hogy olyasmit csináljon, amiben sokkal hatékonyabb lenne – a munkában.
Különösen érzékeny ez a kérdés az elöregedő Európában, ahol problémás lenne kivonni a munkaerőpiacról a fiatalokat.
Matyás Ortmann cseh biztonságpolitikai szakértő szerint a sorozás etikai kérdéseket is felvet a személyes szabadságot és az állampolgárok hazájuk iránti kötelezettségeit illetően. „Mi például az erkölcsi indok arra, hogy az állam megkövetelje polgáraitól, hogy kockáztassák az életüket a hadseregben, vagy hogyan tudja az állam biztosítani, hogy a kötelező szolgálat igazságosan oszlik meg minden társadalmi-gazdasági csoport között?” – teszi fel a kérdést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.