A NATO követelései törik meg a gazdasági növekedést

Európa keleti és nyugati fele is fegyverkezik. A NATO még 2006-ban kitűzte a célt: tagállamai évente a GDP legalább 2 százalékát költsék védelmi célokra. Ennek a követelménynek mind a mai napig csak a NATO-tagok kisebbik fele tesz eleget. Tavaly a 31 NATO-tagból csak 11-en lépték túl a 2 százalékot. 

A többség, közöttük a jelentősebb EU-tagállamok, mint Németország, Franciaország, Olaszország, védelmi kiadásai nem érik el a 2 százalékos küszöböt. Donald Trump amerikai elnökjelölt még az előző ciklusában emlékezetesen figyelmeztette az európaiakat, hogy teljesítsék vállalásaikat, különben nem számíthatnak Amerika segítségére egy szorult helyzetben. 

Nyugat-Európa a lényegesen megemelt, védelemre szánt költségekkel közelebb sodródhat az oroszországi (zsák)utcához. Azaz az amúgy is nehezebb helyzetű NATO-tagországokban állami beruházási, finanszírozási eszközöket vonnak el a gazdaság reálszférájától, hogy ezeket a pénzeket a védelmi szektorba csoportosítsák át. (Ez a modell Oroszországban jobban működik, mint a szabad piacgazdaságú Nnyugaton.) Viszont 

Ha rosszul megy a gazdaságnak, az kihatással van a befizetett adók mennyiségére is.

Fegyverkezési verseny és ördögi kör

A fegyverkezési hajszával ördögi kör, a 22-es csapdája alakulhat ki, amelyben a nem a védelmi iparhoz kapcsolódó szektorok keresztfinanszírozzák a hadiipari vállalatokat. Ráadásul a fegyverkezést az állam, vagyis az adófizetők finanszírozzák. Az EU gazdaságai már most is a recesszió, a gazdasági stagnálás szélén ingadoznak, miközben az amerikai gazdaság az idén és jövőre 2 százaléknál nagyobb mértékben bővül. Kínában legalább 5, Oroszországban 2,4-2,8 százalékos gazdasági növekedésre számítanak 2024-ben. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU egy, az eurózóna 0,8 százalékkal növekedhet. Azaz a fegyverkezés további visszahúzó hatást gyakorolhat Európára a többi nagy gazdasági egységhez (Kína, USA) mérten, fokozva az öreg kontinens lemaradását a többiektől. 

Mely országok érik el a NATO-küszöböt?

Magyarország a 2023-ban elért, a GDP 2,4 százalékát kitevő védelmi kiadásaival bőven felette van a küszöbértéknek. Jellemző, hogy az Ukrajnával vagy az oroszországi-belorussziai térséggel közvetlenül határos államok a 2 százalékos határ felett költenek védelemre, míg a távolabb lévők között több az alulmaradó.   

NATO-viszonylatban 

• Lengyelország vezet, tavaly a GDP-je 3,9 százalékát költötte védelemre. 
• Az USA a maga 3,5 százalékával csak a második. Természetesen ez a 3,5 százalék abszolút értelemben a sokszorosa annak, amit a lengyelek fordítottak nemzetvédelmi célokra. 
• A törököket mindig a fél szemével figyelő, aggódó Görögország 3 százalékkal bronzérmes a NATO-versenyben. 
• A 2-3 százalékos tartományban a három balti kisállam, valamint Finnország, Magyarország, Románia és Nagy-Britannia található. 

A Brexittel, a gazdasági hanyatlás árnyaival küszködő Egyesült Királyság tavaly enyhén visszafogta védelmi kiadásait, és épphogy csak a 2 százalékos határ felett maradt. 

Az USA költi a legtöbbet fegyverkezésre

Tavaly a NATO-tagországok védelemre fordított kiadása elérte az 1300 milliárd dollárt. Ennek több mint kétharmadát, 860 milliárdot az USA költötte védelemre. E tekintetben az amerikaiak arányosan, egy lakosra számítva is jócskán felülmúlták az európai NATO-tagokat. Az amerikai (333,3 millió) és a német lakosság (82,8 millió) közti arány négy az egyhez. Az USA több mint tizenkétszer annyit költött védelemre, mint Németország. Eszerint 

Nagy-Britannia (lakosság: 67 millió) 65,8 milliárd, Franciaország (68 millió) 56,6 milliárd dollárt költött védelemre 2023-ban. A honlap adatai szerint Magyarország védelmi büdzséje tavaly 5 milliárd dollárt tett ki, a szomszédos Romániáé 8,5 milliárdot. Tehát a durván kétszer annyi lakosságú Románia egy állampolgárra számítva kevesebbet fordított védelemre, mint Magyarország. 

Oroszország a stockholmi SIPRI kutatóintézet becslései szerint idén GDP-je (mintegy 2000 milliárd dollár) 7,1 százalékát, nagyjából 140 milliárd dollárt költ katonai és az ukrajnai háborúval kapcsolatos célokra. Ez nagyarányú, legalább 29 százalékos emelkedés 2023-hoz képest. Ugyanakkor a NATO-országok katonai-védelmi célú ráfordításai tavaly elérték az 1300 milliárd dollárt, azaz Moszkva idén a becslések szerint erre a célra valamivel több, mint az egytizedét költheti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállamai védelmi büdzséjének.