A NATO követelései törik meg a gazdasági növekedést
Európa keleti és nyugati fele is fegyverkezik. A NATO még 2006-ban kitűzte a célt: tagállamai évente a GDP legalább 2 százalékát költsék védelmi célokra. Ennek a követelménynek mind a mai napig csak a NATO-tagok kisebbik fele tesz eleget. Tavaly a 31 NATO-tagból csak 11-en lépték túl a 2 százalékot.
A többség, közöttük a jelentősebb EU-tagállamok, mint Németország, Franciaország, Olaszország, védelmi kiadásai nem érik el a 2 százalékos küszöböt. Donald Trump amerikai elnökjelölt még az előző ciklusában emlékezetesen figyelmeztette az európaiakat, hogy teljesítsék vállalásaikat, különben nem számíthatnak Amerika segítségére egy szorult helyzetben.
Nyugat-Európa a lényegesen megemelt, védelemre szánt költségekkel közelebb sodródhat az oroszországi (zsák)utcához. Azaz az amúgy is nehezebb helyzetű NATO-tagországokban állami beruházási, finanszírozási eszközöket vonnak el a gazdaság reálszférájától, hogy ezeket a pénzeket a védelmi szektorba csoportosítsák át. (Ez a modell Oroszországban jobban működik, mint a szabad piacgazdaságú Nnyugaton.) Viszont
a védelmi szektor megrendeléseinek zömét az állam adja (amely jelentős mértékben az adókból befolyt pénzekkel gazdálkodik).
Ha rosszul megy a gazdaságnak, az kihatással van a befizetett adók mennyiségére is.
Fegyverkezési verseny és ördögi kör
A fegyverkezési hajszával ördögi kör, a 22-es csapdája alakulhat ki, amelyben a nem a védelmi iparhoz kapcsolódó szektorok keresztfinanszírozzák a hadiipari vállalatokat. Ráadásul a fegyverkezést az állam, vagyis az adófizetők finanszírozzák. Az EU gazdaságai már most is a recesszió, a gazdasági stagnálás szélén ingadoznak, miközben az amerikai gazdaság az idén és jövőre 2 százaléknál nagyobb mértékben bővül. Kínában legalább 5, Oroszországban 2,4-2,8 százalékos gazdasági növekedésre számítanak 2024-ben. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU egy, az eurózóna 0,8 százalékkal növekedhet. Azaz a fegyverkezés további visszahúzó hatást gyakorolhat Európára a többi nagy gazdasági egységhez (Kína, USA) mérten, fokozva az öreg kontinens lemaradását a többiektől.
Mely országok érik el a NATO-küszöböt?
Magyarország a 2023-ban elért, a GDP 2,4 százalékát kitevő védelmi kiadásaival bőven felette van a küszöbértéknek. Jellemző, hogy az Ukrajnával vagy az oroszországi-belorussziai térséggel közvetlenül határos államok a 2 százalékos határ felett költenek védelemre, míg a távolabb lévők között több az alulmaradó.
NATO-viszonylatban
- Lengyelország vezet, tavaly a GDP-je 3,9 százalékát költötte védelemre.
- Az USA a maga 3,5 százalékával csak a második. Természetesen ez a 3,5 százalék abszolút értelemben a sokszorosa annak, amit a lengyelek fordítottak nemzetvédelmi célokra.
- A törököket mindig a fél szemével figyelő, aggódó Görögország 3 százalékkal bronzérmes a NATO-versenyben.
- A 2-3 százalékos tartományban a három balti kisállam, valamint Finnország, Magyarország, Románia és Nagy-Britannia található.
A Brexittel, a gazdasági hanyatlás árnyaival küszködő Egyesült Királyság tavaly enyhén visszafogta védelmi kiadásait, és épphogy csak a 2 százalékos határ felett maradt.
Az USA költi a legtöbbet fegyverkezésre
Tavaly a NATO-tagországok védelemre fordított kiadása elérte az 1300 milliárd dollárt. Ennek több mint kétharmadát, 860 milliárdot az USA költötte védelemre. E tekintetben az amerikaiak arányosan, egy lakosra számítva is jócskán felülmúlták az európai NATO-tagokat. Az amerikai (333,3 millió) és a német lakosság (82,8 millió) közti arány négy az egyhez. Az USA több mint tizenkétszer annyit költött védelemre, mint Németország. Eszerint
minden (adófizető) amerikai állampolgárt legalább háromszor annyi védelmi kiadás terhelt, mint egy németet.
Nagy-Britannia (lakosság: 67 millió) 65,8 milliárd, Franciaország (68 millió) 56,6 milliárd dollárt költött védelemre 2023-ban. A honlap adatai szerint Magyarország védelmi büdzséje tavaly 5 milliárd dollárt tett ki, a szomszédos Romániáé 8,5 milliárdot. Tehát a durván kétszer annyi lakosságú Románia egy állampolgárra számítva kevesebbet fordított védelemre, mint Magyarország.
Oroszország a stockholmi SIPRI kutatóintézet becslései szerint idén GDP-je (mintegy 2000 milliárd dollár) 7,1 százalékát, nagyjából 140 milliárd dollárt költ katonai és az ukrajnai háborúval kapcsolatos célokra. Ez nagyarányú, legalább 29 százalékos emelkedés 2023-hoz képest. Ugyanakkor a NATO-országok katonai-védelmi célú ráfordításai tavaly elérték az 1300 milliárd dollárt, azaz Moszkva idén a becslések szerint erre a célra valamivel több, mint az egytizedét költheti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállamai védelmi büdzséjének.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.