Megkezdődött vasárnap reggel az európai parlamenti választás a legnagyobb uniós tagállamban, Németországban is, ahonnan 96 képviselőt küldenek a 720 tagú testületbe.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban apatikusak a német választók, tíz megkérdezettből négy nem szándékozott szavazni, tudósított a Deutsche Welle internetes kiadása.
Ez egyébként nem lenne meglepetés, hiszen a legutóbbi, 2019-es választáson is csak 61,38 százalékos volt a részvélel.
A legnagyobb támogatásra a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetség számíthat 29 százalékkal,
őket Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) követi 15 százalékkal, míg a kormánykoalícióhoz tartozó Zöldek és a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) 14-14 százalékon állt.
A koalíció harmadik pártja, a Szabad Demokrata Párt (FDP) messze lemaradva a szavazatok négy százalékára számíthat.
Az AfD különösen erős a tinédzserek és fiatal felnőttek körében, akik egyre elégedetlenebbek a társadalmi és gazdasági helyzetükkel és aggódnak a jövőbeli kilátásaikért, valamint a migráció miatt ezért a várakozások szerint nagyobb arányban fognak a keményvonalasan bevándorlóellenes radikális jobboldali párt felé.
Németországban egyébként – Belgiumhoz hasonlóan –
most szavazhatnak először a 16 és 17 évesek,
ami a fél millió első szavazóból mintegy 1,4 millió főt jelent. (Ausztriában és Máltán már régebb óta szavazhatnak a 16, Görögországban pedig a 17 évesek, emlékeztetett tudósításában a BBC.)
Az AfD különösen a fiatal férfiak körében sikeres, ami jelentős részben köszönhető a közösségi platformokon, például a TikTokon végzett kampányaiknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.