Francia választások: kijött az exit poll – 180 fokos fordulatot jósolnak Macronnak és a Nemzeti Tömörülésnek

Ugyan hivatalos végeredmény még nincs, az előrejelzések komoly fordulatot mutatnak a francia választások második fordulóját követően. Ezeket az este 8 órai urnazárást követően jelentették meg.

Az Elabe közvélemény-kutató cég előrejelzése szerint az Új Népfront – a szocialisták, a zöldek és a szélsőbaloldali France Unbowed pártok koalíciója – várhatóan 175 és 205 közötti helyet szerez az 577 fős Nemzetgyűlésben. Az Ipsos szerint ez 172-192 közé tehető. A lényegen nem változtat, mert  mindez azt jelentené, hogy 

Mindez óriási fordulatnak érétkelhető a múlt heti első forduló eredménye után, amelyet a jobboldali Nemzeti Tömörülés, Marine Le Pen pártja nyert meg. A sikere akkora riadalmat váltott ki a Macron elnök fémjelezte baloldalon, hogy országszerte koordinált visszaléptetési hullámot vezényeltek le, amely tehát úgy tűnik, eredményes volt.

Ugyanakkor a francia elnök sem lehet maradéktalanul elégedett, hiszen nem az ő liberális-centralista politikai közössége zárt az élen. Emmanuel Macron tömbje 150 és 175 közötti helyre (az Ipsosnál ugyanez 150-170) számíthat, míg Le Pen Nemzeti Tömörülése és szövetségesei 115 és 150 (az Ipsosnál 135-155) képviselőt juttattak be a francia törvényhozásba. Ez persze még így is jókora bővülés, miután 2022-ben 89 hely jutott nekik.

Francia választások: ki fog itt kormányozni?

Mégis, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez micsoda fordulat lenne. Múlt vasárnap az Nemzeti Tömörülés még történelmi csúcsra ért fel: a szavazatok 33 százalékát szerezte meg és 297 választókerületben álltak az élen. Ha ezt tudták volna tartani a mostani második fordulóban, abszolút többséget tudhattak volna maguknak.

A pénteken közzétett utolsó felmérések is egyértelműen Le Pen sikerét jósolták. Ezek szerint az, hogy kétszáznál is több választókerületben léptek vissza egymás javára a baloldali, valamint Macron jelöltjei, ekkora fehér foltot ütöttek a közvélemény-kutatásokon.

Jean-Luc Mélenchon, a France Unbowed vezetője győzelmi beszédet mondott Párizsban és világosan fogalmazott: az elnöknek kötelessége felszólítani az Új Népfrontot a kormányzásra. Egyúttal elismerését fejezte ki a franciáknak, amiért olyan eredményt tettek lehetővé, amelyről azt mondták, lehetetlen.

Miután a parlamenti többséghez Franciaországban 289 mandátum kell, ez pedig önállóan senkinek nincs meg, ezért logikusan koalíciós kormányzás jöhet. A kérdés csak az, ez egyáltalán lehetséges-e. Macron, akinek a második elnöki ciklusa 2027-en kifut, most azzal a kihívással néz szembe, hogy olyan kormányzást kell tető alá hoznia, amelynek pártjai között Le Pen elutasításán túl alig van közös vonása. Ráadásul mindezt akkor, amikor három hét múlva elstartol a párizsi olimpia.

Hogy mennyire nincs közös nevezőn a baloldal macronnal, azt jól mutatja, hogy az Új Népfront azzal az ígérettel kampányolt, hogy megsemmisíti az elnök számos gazdasági átalakítását. A koalíció

• 60 évre kívánja csökkenteni a nyugdíjkorhatárt,
• visszaállítaná a vagyonadót,
• több lakhatási támogatást adna,
• valamint a közszféra béreit az inflációhoz kötve emelné.

Jól hangzik, de nem tudni, milyen pénzből finanszíroznák mindezt. Ezek az intézkedések a becslések szerint 2025-ben 100 milliárd euróba, 2027-ben pedig 150 milliárd euróba kerülnének. Le Pen közben nyilatkozatott tett, amelyben arról beszélt, hogy a francia jobboldal győzelme nem marad el, csak elhalasztották.