„A telepesek átszállítása Izrael által Ciszjordániába és Jeruzsálembe, valamint Izrael jelenlétének fenntartása a megszállt területeken ellentétes a negyedik genfi egyezmény 49. cikkével” – írja az ENSZ hágai székhelyű bírósága (ICJ) pénteken ismertetett véleményében.
A Nemzetközi Bíróság februárban tartott meghallgatást mivel, az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében nagy többséggel megszavazta, hogy a 15 bíróból álló testület nem kötelező erejű véleményt alkosson a palesztin területek, valamint Kelet-Jeruzsálem Izrael általi 57 éves megszállásának jogszerűségével kapcsolatban. Izrael az 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet.
Naváf Szalám, a bíróság elnöke a vélemény felolvasásakor kijelentette, hogy
Izrael megsértette az egyezmény 49. cikkének hatodik bekezdését, amely kimondja, hogy a megszálló hatalom nem telepíthet be, vagy nem szállíthatja át polgári lakosságának egy részét az általa megszállt területre. Izraelnek a palesztin területeket érintő telepes politikája és vonatkozó intézkedései e területek nagy részének de facto annektálását jelenti. A bíróság megállapítása szerint Izrael szisztematikusan diszkriminálja a palesztinokat a megszállt területeken. Az izraeli telepeket Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben a nemzetközi jog megsértésével hozták létre és tartják fenn.
A megszállt területen található természeti erőforrások felhasználása „összeegyeztethetetlen” a megszálló hatalom nemzetközi jogi kötelezettségeivel – emlékeztetett Szalám.
A bíróság véleménye szerint Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a megszállás által okozott károkért.
„Az izraeli telepek a megszállt palesztin területeken illegálisak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és minden államnak kötelessége, hogy ne ismerje el jogszerűnek a megszállást, és ne nyújtson segítséget vagy támogatást a fenntartásához. Minden államnak együtt kell működnie az izraeli-palesztin konfliktus lezárása érdekében.”
Az ügyben tartott februári meghallgatáson Rijád al-Malki, a Palesztin Nemzeti Hatóság külügyminisztere egyebek mellett azt monda: Izrael „gyarmatosító és apartheidpolitikát” folytat a palesztinokkal szemben. Az „új Közel-Keletet” bemutató izraeli térképeken nem szerepelnek palesztin területek. A megszállással Izrael Palesztina teljes eltűnését és a palesztin nép elpusztítását kívánja elérni – hívta fel a figyelmet.
Izrael írásban küldte meg véleményét az eljáráshoz. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a közgyűlési határozat megszületésekor élesen bírálta a meghallgatást. „A zsidó nép nem megszálló saját területén, így örök fővárosában, Jeruzsálemben sem, és nincs olyan ENSZ-határozat, amely el tudná torzítani ezt a történelmi igazságot”.
„Semmilyen hazug hágai döntés nem fogja elferdíteni ezt a történelmi igazságot, és ugyanígy megkérdőjelezhetetlen az izraeliek letelepedésének jogszerűsége szülőföldünk bármely területén” – tette hozzá, amivel egyenlőséget tett az Izrael 1948-as tűzszüneti vonalain belüli, és az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia között.
„A hágai bíróság döntése sokadik alkalommal bizonyítja, mennyire határozottan antiszemita és politikai szervezetről van szó. Nem fogadjuk el tőlük az erkölcsi prédikációt, eljött a kormányzás és a szuverenitás ideje” - szögezte le Itamár Bengvír, a jobboldali Zsidó Erő párt vezetője, a kormány belbiztonsági minisztere.
Becalel Szmotrics, a jobboldali telepespárt, a Vallásos Cionisták elnöke Ciszjordánia annektálására is felszólított a hágai döntés nyomán.
Jiszráel Kac külügyminiszter „torznak, egyoldalúnak és alapvetően hibásnak” nevezte a hágai döntést. Szerinte figyelmen kívül hagyja „az Izrael földjén élő zsidó nép történelmi jogait és a helyi valóságot, az Izraelt sújtó biztonsági fenyegetéseket”.
Beni Ganz, a Nemzeti Tábor centrista párt elnöke is visszautasította a nemzetközi bíróság határozatát. „Újabb bizonyítéka a külső beavatkozásnak, amely nemcsak a regionális biztonság és stabilitás ellen hat, és figyelmen kívül hagyja az október 7-i mészárlást és a ciszjordániai terrort, hanem egy újabb példája a politikai konfliktus jogi kérdéssé változtatásának is.”
Avigdor Liberman, az ellenzéki jobboldali Izrael a Hazánk nevű párt elnöke antiszemitának és képmutatónak nevezte a hágai bíróságot, Juli Edelstein, az izraeli parlament külügyi és biztonsági bizottságának elnöke pedig illuzórikusnak és aljasnak minősítette a döntést, amely szerinte ösztönzi a terrorizmust.
Izrael újabb 12 négyzetkilométert szakított ki Ciszjordániából, az ENSZ őrjöngIzrael 30 éve nem sajátított ki akkora területet Ciszjordániából, mint most. A telepesek egy 12,7 négyzetkilométeres részt kaptak most meg Tel-Avivtól, ahonnan a palesztinoknak távozniuk kell. Az Egyesült Államok és az ENSZ szerint Izrael túlzásba esik. |
A Nemzetköz Bíróság 2004-ben véleményt adott ki arról, hogy izraeli akadályok felállítása Ciszjordánia területének jelentős része körül „ellentétes a nemzetközi joggal”. Megállapította azt is, hogy az izraeli telepek létrehozása a nemzetközi jog megsértését jelenti. Izrael a véleményt visszautasította.
Az eljárás elkülönül a Dél-afrikai Köztársaság által december végén indított ügytől, amelyben az afrikai ország annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin terrorszervezet elleni katonai fellépésével Gázában.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.
Izraeli telepeseket szankcionált az EU súlyos emberi jogi visszaélésekértAz Európai Unió Tanácsa szerint az intézkedés hatálya alá vont egyének és csoportok súlyos és rendszeres emberi jogi visszaéléseket követtek el palesztinok ellen. Az érintett izraeli telepeseket ezentúl korlátozások széles köre sújtja majd. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.