Moszkva nélkül nem megy – mondja Putyin, ám Peking közbeszól

„Oroszország nélkül nem megy” – Moszkvában a Kreml-közeli média felkapta Vlagyimir Putyin orosz elnök kazahsztáni fővárosban elejtett minapi megjegyzését. A moszkvai vezető magabiztosan mozog a keleti térben: utazik Közép-Ázsiától Észak-Koreáig, Kínától Vietnámig. Ezt a térséget érzi az újabb keletű Kelet–Nyugat, pontosabban a Nyugat és a globális Dél megosztottság keleti bázisának. Távolabbra, a globális Dél afrikai, latin-amerikai régióiba azért nem merészkedik, közben pedig újraírja a szövetségi, barátsági rendszere paramétereit. 

A Ria Novosztyi, a meghatározó Kreml-közeli hír- és kommentárportál mesterséges intelligenciával létrehozott képén már az orosz medve és a kínai panda között ott áll harmadikként az indiai elefánt. A világ legnépesebb állama, a gigantikus kompország, India kormányfője, Narendra Modi – az olaszországi G7-es csúcstalálkozón való részvétele után – már Moszkvában parolázott Putyin elnökkel. Moszkva az oroszországi (és a kínai) diplomácia sikereként tálalta a medve-elefánt-panda hármas szövetség megszilárdulását.

Putyin-nyet Erdogannak

Recep Tayyip Erdogan török államfő viszont legutóbb kiesett a moszkvai pikszisből. Putyin a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (SCO, SOSZ) a kazahsztáni Asztanában tartott csúcstalálkozóján de facto elutasította a török vezető ajánlkozását, hogy folytatja az ukrajnai válság megoldásáért korábban kifejtett munkát, és közvetít a felek között.

Egyelőre nem világos, mi lehet a Putyin-nyet hátterében. Talán Erdogan elnök bizonytalan viszonya mind Moszkvával, mind Brüsszellel (NATO, EU). Egyes elemzők arra tippelnek, hogy a fő közvetítő szerepet átadják Kínának. Rossz nyelvek szerint ebben segédkezhet Magyarország is a minapi moszkvai kormányfői látogatással. Még frissebb hír, hogy július 8-án hétfőn délelőtt Pekingben a villámlátogatásra odaérkezett Orbán Viktor miniszterelnököt máris fogadta Hszi Csin-ping kínai elnök. A Békemisszió 3.0-ként emlegetett esemény akár túlmutathat az ukrajnai háború tűzszünetes-tárgyalásos úton való lezárásán, és része lehet egy új, globális biztonsági rendszer megteremtésének.  

Moszkvai részről megy a szokásos titkolózás.Vlagyimir Putyin Asztanában tárgyalt ugyan Hszi Csin-ping kínai legfelső vezetővel, de erről a kérdésről érdemben nyíltan nem beszéltek sem újságíróknak külön-külön, sem pedig a sajtóértekezleteken – beleértve a magyar kormányfő és az oroszországi elnök későbbi közös találkozását Moszkvában a sajtóval.

Nem kedvez Kijevnek a francia választások eredménye

Ugyanakkor nincs előrelépés az ukrajnai krízis megoldásában. A kijevi vezetés – a hamarosan minden eddiginél nagyobb ütemben beömlő nyugati fegyverszállítások reményében – elutasította a kompromisszumos magyar javaslatot is a sorrend megfordításáról: először tűzszünet, aztán tárgyalások – előfeltételek nélkül, a kialakult helyzet alapján.

Pedig Európában – Ukrajna lehetséges jövendőbeli fő támogatójánál – sem úgy mennek a dolgok, ahogy azt Kijevben látni szeretnék. A hétvégi második fordulós franciaországi szavazás meglepetésszerű eredményén felbátorodva a (szélső) baloldal és Franciaország új csillaga, Jean-Luc Mélenchon, az Új Népfront (baloldal–zöldek-szövetség) élén máris kormányzásra jelentkezik. 

és erősen kérdésessé válhat – az utóbbi időben elhallgattak róla – a francia gyártmányú Mirage 2000-5-ös harci gépek és SCALP cirkálórakéták Ukrajnának való szállítása is.

Mélenchon, az Új Népfront pártszövetség frontembere egyfajta neo De Gaull-ista lépéssel kivezetné a NATO-ból a francia atomütőerőt. Hangoztatja, hogy az EU egyetlen atomfegyver-hatalma, Párizs csak francia (és nem NATO-) érdekek alapján vetné be nagy szükség esetén a duális (nem háromlábú, nem triád) atomerőt, a négy nukleáris tengeralattjárón és a közép-hatótávolságú (de nem stratégiai) légierő gépein elhelyezett nukleáris bombákat, rakétákat.

Borulhatnak az európai erőviszonyok

Marine Le Pen és pártjának gyászos szereplése a francia választások második, döntő fordulójában viszont tovább boríthatja az EU-ban, az Európai Parlamentben kialakult erőviszonyokat. Immáron nem kizárható, hogy a várthoz képest mintegy feleannyi (143 francia) parlamenti képviselői széket megszerző, a harmadik helyre visszacsúszott Le Pen-párt csatlakozik a Patrióták Európáért szövetséghez, mi több, átveszi az új pártcsoportosulásban a vezetést.

Új fordulatot vehet az ukrajnai háború

Ukrajnát illetően mindkét oldal tovább fegyverkezik. A Kreml ellenőrzése alatt álló oroszországi sajtó új oroszországi taktikákról és fegyverekről ír. A Közel-Keleten, az elmúlt évtized szíriai összecsapásaiban a másik oldal által előszeretettel alkalmazott motorkerékpáros, gyors villámtámadásokra, katonai buggyk bevetésére és felokosított háromtonnás (olcsó) nehézbombák bevetéseire építenek. 

Logika van a feltételezésekben, mert túl a nagypolitikai megfontolásokon, Kína döcögő gazdaságának vezetői az ilyenkor alkalmazott taktikához fordulhatnak, és a hadiipar, a fegyverexport fellendítésében kereshetik a megoldást.

Moszkva eközben ott támad Ukrajnában, ahol nem várják, legutóbb a donyecki térség azon frontszakaszán, amelyen két és fél éve, az oroszországi támadás megkezdése óta nem történt mozgás. Oroszország felerősítette a külföldi zsoldosok elleni csapásokat, miután a Kreml-közeli médiumok felkapták a The New York Times cikkét a Chosen („Kiválasztottak”) külföldi zsoldosszázadról, amelynek tagjai a század német orvosa, Caspar Grosse szerint agyonlőtték a magukat megadó orosz hadifoglyokat. Azóta moszkvai értesülések szerint nagy robbanóerejű légi bombákkal megtámadták a század központját. Nem derül ki a jelentésekből, vannak-e túlélők a Chosenban, amelynek hatvan tagja volt (szokatlanul kevés egy századnak), és egy amerikai leszerelt tengerészgyalogos, Ryan O’Leary vezette az ukrán 59. dandár kötelékébe tartozó alegységet.