Miután Orbán Viktor kedden Kijevben a béke érdekében tűzszünetet sürgetett, a finn elnök is közölte, szerinte hogyan kellene véget vetni a háborúnak. Magyarország hétfőn átvette az EU soros elnökségét, és Orbán Viktor miniszterelnök első külföldi útja kedden Kijevbe vezetett, ahol tűzszünetet sürgetett, hogy mielőbb elérhető legyen az orosz–ukrán háború vége. Mindjárt ezután Alexander Stubb finn elnök is közölte, szerinte hogy érhet véget a háború, és a Bloombergnek adott interjúja megerősíti: Európa vezető politikusai homlokegyenest eltérő elképzelésekkel rendelkeznek továbbra is erről a kontinens számára meghatározó kérdésről. Oroszország annyira függ Kínától, hogy egyetlen telefonhívás Hszi Csin-ping elnöktől megoldaná ezt a válságot – jelentette ki Stubb a Bloombergnek. Hozzátette: ha Hszi azt mondaná, hogy ideje elkezdeni a béketárgyalásokat, akkor Oroszország kénytelen lenne ezt megtenni, mivel nem lenne más választása. Amíg ez nem történik meg, a finn elnök a jövőt a háború folytatásában látja.
Stubb sürgette, hogy Európa erősítse meg az Ukrajnának nyújtott támogatását, miközben saját védelmi képességeit is fejlesztenie kell. A politikus szerint Ukrajnának pénzügyi segítségre és politikai támogatásra egyaránt szüksége van, amihez hozzátartozik az EU- és a NATO-csatlakozás felé vezető út megszilárdítása.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Európának át kell állnia a háborús gazdaságra.
Az előrehozott francia nemzetgyűlési választások vasárnap tartott első fordulójában a Nemzeti Tömörülés minden pártnál több szavazatot söpört be. Azért, hogy megakadályozzák a jobboldali párt előretörését, összefogott ellene a baloldal és a liberális centristák. Eddig már több száz jelöltjük lépett vissza, hogy ezzel erősítsék a versenyben maradt jelölteket a Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) jelöltjei ellen – értesült a Le Figaro és a Le Monde.
A visszalépések megtörténte ugyanakkor egyáltalán nem garancia arra, hogy a szavazók támogatni is fogják a radikálisok jelöltjeivel szemben állva maradt politikusokat. Mathieu Gallard, az Ipsos közvélemény-kutatója szerint nagyon valószínű, hogy a Nemzeti Tömörülés kapja a legtöbb mandátumot, ám az már egyáltalán nem valószínű, hogy abszolút többséget szerez.
A Világgazdaság még április végén írta meg, hogy kihirdették a győztest, és kiderült, ki építheti meg az új Duna-hidat Mohácsnál. A legfrissebb európai közbeszerzési lapszámban ugyanis megjelent a Mohácsi Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat tájékoztatódokumentuma az eljárás eredményéről. Ebből pedig kiderült, hogy június 21-én megkötötték a szerződést.
Ez alapján tehát úgy néz ki, hogy immáron rendelkezésre áll a szükséges forrás a kivitelezéshez.
Három ajánlat érkezett, ezek közül a legolcsóbb ajánlat nyert, a Duna Aszfalté. A tiszakécskei építőipari óriás tartalékkeret nélkül nettó 294,96 milliárd forintért (az odaítélt összes szerződés értéke) vállalja az új mohácsi Duna-híd és a kapcsolódó feladatok kivitelezését, miközben a Strabag nettó 309,96 milliárd forintos (ez 15 milliárd forinttal több), a Swietelsky pedig nettó 316,028 milliárd forintos (ez több mint 21 milliárd forinttal több) árat adott, ugyancsak tartalékkeret nélkül.
A nettó 294,96 milliárdos összeg egyébként kedvezőbb a várakozásokhoz képest. A beruházás nem csupán híd, hanem jelentős hosszúságú közút megépítését tartalmazza, beleértve a le- és felhajtókat is.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, jogszabály-módosítással segíti az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) az uniós elnökség alatt a fővárosi közlekedést. Annak érdekében, hogy az EU-elnökséghez köthető járművek ne okozzanak további terhelést Budapest amúgy is forgalmas úthálózatán, a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet módosításával lehetővé válik július elsejétől, hogy „a delegációk kijelölt járművei az autóbusz- és trolibuszforgalom, azaz a közösségi közlekedés zavarása nélkül az autóbusz-forgalmi sávokban közlekedjenek”. Az ellenőrizhetőség és észlelhetőség elősegítése érdekében
a buszsáv használatára újonnan jogosult járművek megkülönböztető – öntapadós – matricákat is kapnak.
Videót osztott meg Orbán Viktor a közösségi médiában arról, hogyan zajlott az ukrajnai utazása. Ebből több, eddig nem ismert részlet is megállapítható, így például, hogy a miniszterelnök autóval érkezett meg Kijevbe. Orbán Viktor azt írta a videó leírásához, hogy
Út a békéért Kijevbe – foglalta össze a misszió célját.
A rövid videóból azonban még egy érdekes részlet biztosan látszik. Ez pedig az, hogy a miniszterelnöki konvoj – feltehetően hazafelé tartva – defektet kapott az éjszakai órákban. Az egyik kísérő jármű, egy Mercedes SUV jobb hátsó kereke lyukadt ki, amelyet még a helyszínen cseréltek. Amennyire ez kivehető a felvételen, a kerékcserét a testőrök ejtették meg egy mankókerékkel.
A látogatás célt ért, Orbán és Zelenszkij számos megállapodást jelentett be. Ezekről részletesen itt írtunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.