Kijózanította Alekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka azokat az ukránokat, akik szerint „már minden elveszett” – írta a Telegramon a The Guardiannek adott nyilatkozatra reagálva Olekszandr Kovalenko katonai és politikai kommentátor. Szerinte a főparancsnoknak az ideiglenesen megszállt Krím-félszigettel kapcsolatos válasza az orosz megszállókat még jobban aggasztotta. Meg van győződve arról, hogy a Krímet visszaadják Ukrajnának, sőt szerinte ez már zajlik is.
A politikai kommentátor felidézte: arra a kérdésre, hogy lehetséges-e diplomáciai úton visszaadni Ukrajnának a megszállt területeket, már az ukrajnai teljes körű invázió kezdete előtt azt válaszolta, minimális erre az esély, de van. Elsőként ugyanakkor a luhanszki, majd a donyecki régió tér vissza, míg a Krím visszaszerzése akár évtizedekig is eltarthat. Az invázió elindítása után is azt mondta, hogy a félsziget felszabadul még a luhanszki és a donyecki régió előtt. Most is így látja.
Olekszandr Kovalenko elismeri, hogy Ukrajna összes megszállt területe közül a Krím a legsebezhetőbb, különösen a Donyeck és Luhanszk régiókhoz képest, amelyeknek több száz kilométeres közös határa van Oroszországgal, a logisztikai adottságaik pedig nagyon szerteágazó. Ez lehetővé teszi az orosz megszállóknak, hogy folyamatosan magas szinten tartsák a csapatok anyagi és műszaki támogatását. Viszont a Krím félsziget a déli szárazföld előzetes felszabadítása nélkül is elszigetelhető. Az elszigetelés feltételeinek megteremtése már javában zajlik.
Az orosz megszállók tavaly megkezdték a Fekete-tengeri flottilla kivonását a Krím félszigetről az oroszországi Novorosszijszkba, néhány hajót a Kaszpi-tengerre is küldtek. Ez a folyamat – mutat rá a szakértő – az orosz flottilla Krímből való tervszerű és módszeres megszüntetésének volt a következménye. A félsziget 2014-es elfoglalása azzal is magyarázható, hogy a területet Oroszország katonai flottája bázisaként kívánta használni, majd onnan ellenőrizni a Fekete-tengert. A Fekete-tengeri Flotta – most már flottilla – feladata lett volna megvédeni a Krímet a tengeri határokon. Éppen ez volt a megszállók fő támasza 2022-től a félsziget biztonságának fenntartásában.
„2024 első felétől azonban a krími fellegvárat szégyenletes módon kiűzték a félszigetről, olyan veszteségekkel, amelyeket a Fekete-tengeri Flotta a második világháború óta nem szenvedett el”
– írja a szakértő.
Meg van róla bizonyosodva, hogy valójában már tekinthetjük úgy, hogy ez a Krím felszabadítása feltételeinek előkészítésének utolsó szakasza.
Olekszandr Kovalenko felhívja a figyelmet a kercsi híd 2022. október 8-i megrongálására, mint első sikeres krími hadműveletre. Ez a híd köti össze a megszállt félszigetet Oroszország szárazföldi részével, és jelenleg is az egyik fő logisztikai artériának számít az orosz polgári és katonai ügyekben. Ha sikerült volna lerombolni, kritikusan aláásta volna a megszállók azon képességét, hogy logisztikailag támogassák csapataikat a félszigeten, de nemcsak a szárazföld déli részén is, hanem különösen a bal parti Herszon régióban. Egyúttal a Krím északi részén, Armjanszk és Csongara térségében jelentősen korlátozná a kommunikációt a szárazföld déli részével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.