késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Megszólaltak a vészharangok: brutális háború készülődik Afrikában
Miközben a világ vezetői mindent megtesznek azért, hogy véget vessenek az Izrael és a Hamász közti konfliktusnak, amely lassan azzal fenyeget, hogy az egész Közel-keletet felemészti, Afrika egy sokkal brutálisabb háború irányába tart, amely akár több millió ember életét is követelheti – írta a Bloomberg.
A történelem látszólag megismétli önmagát: a 2006-os Izrael–Hezbollah-háború előtt a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK), Ruanda és Uganda 1998 augusztusától 2003 júliusáig álltak harcban, amely a végére kilenc afrikai országot és több tucat lázadó csoportot ragadott magával.
A kongói és a ruandai vezetők most újra a háború tüzét szítják, a béketárgyalások összeomlottak, fegyverkezési verseny folyik a két ország között, amelyek hadseregei és az őket támogató fegyveres csoportok ráadásul már most is gyakran összecsapnak egymással.
Háború készülődik Afrikában, ami újabb csapást mérhet a nemzetközi diplomáciára és a globális stabilitásra.
A második kongói háborúban, amelyet sokan „Afrika nagy háborújának” hívnak, legalább 5,4 millió ember halt meg a harcok, a járványok és az éhínségek miatt, ezen felül pedig több mint hétmillióan kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket.
A feszültségek most újra növekednek, és a KDK keleti tartományaiból gyakran érkeznek jelentések súlyos, határokon átnyúló vérengzésekről. A háborúról szóló beszéd és az erőszak a 2023. decemberi kongói választások előtt fokozódott, és az elmúlt hét hónapban tovább fokozódott. Hetekkel a szavazás előtt Félix Tshisekedi, a Köztársaság elnöke azt mondta, hogy Paul Kagame ruandai elnök Hitlerhez hasonlóan viselkedik, és arra törekszik, hogy elfoglalja hazája keleti részét.
Július 9-én pedig egy ENSZ-szakértői jelentés megerősítette azokat a széles körben elterjedt vádakat, amelyek szerint Uganda és Ruanda támogatja a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén az M23 lázadócsoportot. A jelentés figyelmeztetett, hogy
a válság magában hordozza egy szélesebb körű regionális konfliktus kirobbanásának kockázatát.
A háború most elsősorban Kongó ásványkincsekben gazdag területeinek a megszerzése miatt robbanhat ki:
a KDK termeli
- a világon felhasznált kobalt 70 százalékát, ám a régió
- ónban,
- tantálban,
- volfrámban,
- lítiumban és
- aranyban is gazdag,
amelyek a csúcstechnológiáktól a háztartási cikkekig fontos alapanyagok.
Az országok közti viszálynak azonban évtizedes múltja van, és az 1994-es ruandai népirtásra vezethető vissza, amikor az azt elkövető hutu törzs tagjai a KDK-ba menekültek a lemészárolt, majd a hatalmat visszaszerző tuszi törzs megtorlásától tartva.
A térségbe a három ellenséges ország hadseregén kívül Burundi, Malawi, Tanzánia és Dél-Afrika is fegyveres csapatokat küldött egy pánafrikai békemisszió részeként, ahogyan az ENSZ 11 ezer fős békefenntartói is, emellett azonban mintegy 120 különböző lázadó csoport és milícia aktív a dzsungelben – köztük az orosz Wagner zsoldosai is.
Ez tökéletes recept a háborúhoz, s bár az Afrikai Unió és az ENSZ is folyamatosan próbálja tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket, kicsi az esélye, hogy az országok ki fognak békülni. A konfliktus kirobbanása pedig valószínűleg felfoghatatlan méretű vérengzéssel, valamint az azzal járó járványokkal és éhínségekkel járna, tovább nehezítve Közép-Afrika és a kontinens egészének a stabilizálódását.
Az afrikaiak is rákaptak a harci drónokra – nagy ára lehet
Tízszeresére nőtt a civil áldozatok száma az afrikai konfliktusokban az elmúlt években, ami a drónok használatának a következménye. A pénzgondokkal küzdő afrikai kormányok egyre több drónt vásárolnak, és a helyi konfliktusokban és a polgárháborúkban vetik be őket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.