Az Európai Unió és az Egyesült Államok kifogásolja, hogy Koszovó bezárt kilenc szerb postafiókot a túlnyomórészt szerb etnikumú északi településeken. Belgrád több millió eurót juttat a koszovói szerb lakosoknak, főként nyugdíjakra és szociális ellátásra. A posta kulcsszerepet játszik az összegek kiosztásában.
A helyiek dinárban kapják a segélyt, azonban Pristina betiltotta a szerb fizetőeszköz használatát Koszovóban, ami feszültségeket okoz a felek között. Besnik Bislimi koszovói miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a hatóságok a kirendeltségek bezárásával fenntartották a jogállamiságot és az alkotmányos rendet, mivel a postafiókok nem rendelkeztek engedéllyel.
Washington szerint a lépés fokozza a regionális feszültségeket, és aláássa Koszovó megbízható nemzetközi partnerként való megítélését. Az Egyesült Államok Brüsszellel közösen felszólította Pristinát, hogy hagyja békén az északi települések szerb intézményeit – jelentette a Bloomberg.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Ugyanakkor Koszovó északi részén a szerbek adják a többséget. Belgrád és Pristina között kiéleződött a feszültség az elmúlt egy évben.
A vitatott jogállású területen zavargások törtek ki tavaly május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált, áprilisi helyhatósági választások után, a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben, az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.
A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak. Az utcai harcokban a feleket szétválasztani próbáló békefenntartó erők mintegy harminc, többségében magyar tagja is megsérült. Tavaly szeptemberben pedig lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között.
Idén áprilisban az észak-koszovói polgármesterek leváltásáról tartott népszavazás a helyi szerbek bojkottja miatt elbukott. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött el egy tárgyalássorozat uniós közvetítéssel, és noha a kapcsolat rendezése elősegítené mindkét ország európai integrációját, valós előrelépés azóta sem történt, amit tovább eszkalál a szerb postafiókok bezáratása.
Koszovó májusban becsukatott hat szerb bankot, amivel Pristina teljesen felszámolta a szerb pénzintézeteket Észak-Koszovóban. A balkáni ország az eurót tette meg az egyetlen legális fizetőeszközévé, ami feldühítette Belgrádot, amely továbbra is finanszírozza a koszovói szerbek párhuzamos egészségügyi, oktatási és társadalombiztosítási rendszerét.
Aszalt szilvával és áfonyával indul a szerb–kínai szabadkereskedelemA kínai elnök látogatását követően Sinisa Mali pénzügyminiszter és a szerb kormány alelnöke azt mondta, a Kínával megkötött szabadkereskedelmi egyezmény a legfőbb esély az ország gazdaságának fejlődésében. Közölte, hogy Kína magas, 38–68 százalékos vámokkal sújtja a külföldi árut, a július 1-jén érvénybe lépő szabadkereskedelmi megállapodás azonban Szerbia számára vámmentességet biztosít. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.