Kína 41 százalékkal csökkentette a légszennyezést a 2022-ig tartó évtizedben, köszönhetően a pekingi politikai döntések sorozatának – állapította meg a Chicagói Egyetem tanulmánya. A kormány azt követően indította el a Nemzeti levegőminőségi cselekvési tervet, hogy a légszennyezettség 2013-ban minden korábbi rekordot megdöntött az országban. Azóta csökkent az utakon közlekedő autók száma, a széntüzelésű erőművek mellett pedig
egyre jelentősebb a megújulók szerepe az energiamixben.
Az előrelépések dacára a helyzet korántsem kedvező: a jelentés szerint Kína okozza a levegőminőséggel összefüggő globális egészségügyi problémák egyötödét, és
az országban a szennyezettségi szint még mindig több mint ötször magasabb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásában szereplőnél.
Önmagában a WHO szennyezési céljának teljesítése további 2,3 évvel növelné a kínai lakosság várható élethosszát.
A kormány 2023 novemberében megfogalmazott célja, hogy jövő év végéig újabb 10 százalékkal csökkentsék a szmogot a nagyvárosokban. A jelentés szerint a légszennyezettség rendkívül egyenlőtlen a hatalmas országon belül,
a legrosszabb helyzetben lévők hatszor annyi szennyező anyagot lélegeznek be, mint a legkevésbé szennyezett helyen élők.
Ez persze a várható élettartamra is rányomja a bélyegét: ez ugyanis az országon belül 2,7 évvel szóródik, a legszennyezettebb helyen élők csaknem 3 évvel rövidebb ideig élnek átlagosan.
Kínában egyébként a 2022 óta született férfiak
várható élettartama kereken 76 év. Ezzel az ázsiai ország nincs rossz helyzetben.
Összehasonlításképpen: Bulgáriában ugyanez az adat alig több, mint 70 év, Svájcban viszont csaknem 82 év. Magyarországon a férfiak átlagos élethossza 72,6 év, míg az európai uniós országok átlaga közel 78 év.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.