Egy ukrán búvároktatót gyanúsítanak az Északi Áramlat felrobbantásával, kiadták az elfogatóparancsot
A német ügyészség elfogatóparancsot adott ki egy ukrán búvároktató ellen, aki a gyanú szerint részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában. A gázvezetékpár két szálát még 2022 szeptemberében robbantották fel, ezzel súlyosan veszélyeztetve Európa energiaellátását.
A búvároktató jelenleg Lengyelországban tartózkodik, de a helyi hatóságok még nem tudták letartóztatni – írta meg a Die Zeit.
A gyanúsítottat német lapok megkeresték lengyelországi otthonában. A búvár közölte, hogy nem érti a vádakat, tagadta, hogy bármi köze lett volna az Északi Áramlat elleni támadáshoz – erről a német Süddeutsche Zeitung írt, bár a forrásokról nem adott ki információt.
A Bloomberg megkereste a német ügyészséget, de az egyelőre nem reagált a kérdésekre.
A Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat körüli vizsgálat hosszú ideig tartott. Végül a dán hatóságok 2023 februárjában mondták ki, hogy szándékos szabotázs történt a vezetékek ellen, azonban a rendelkezésre álló információk alapján nem tudtak büntetőeljárást indítani.
A német nyomozók az említett búvár mellett még egy ukrán férfit és egy nőt azonosítottak, akik a gyanú szerint részt vettek a szabotázsban. Ellenük egyelőre nem adtak ki elfogatóparancsot.
Lengyelország korábban is akadályozta az Északi Áramlat körüli nyomozást
Ahogy arról a Világgazdaság korábban írt, a lengyel hatóságok fontos bizonyítékokat rejtettek el az európai nyomozók elől az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban. A nyomozók megjegyezték, hogy
a lengyeleknek rendkívül sokáig tartott, hogy válaszoljanak a megkeresésekre, és kulcsfontosságú bizonyítékokat hallgattak el a szabotőrök állítólagos országszerte történt mozgásáról.
Ez a folyamat megnehezíti azon régóta fennálló feltételezésük bizonyítását, hogy a támadást Lengyelországon keresztül, Ukrajna területéről hajtották végre.
Az Északi Áramlat üzemeltetője 400 milliót követel a biztosítóktól
Az Északi áramlatot üzemeltető Nord Stream beperelte a biztosítókat, amiért nem fizettek ki több mint 400 millió euró kártérítést a vezetékszálak felrobbantása után – írta a Bloomberg.
Az 51 százalékban az orosz Gazprom tulajdonában lévő cég a Lloyd’s of London és az Arch Insurance ellen nyújtott be keresetet a brit legfelsőbb bírósághoz, mondván, hogy a bírósági beadványok szerint több mint 1,2 milliárd euróba kerülne a vezetékek teljes helyreállítása és az elveszett gázkészlet pótlása.
A két biztosító egyelőre nem nyilatkozott a perrel kapcsolatban, újságírói megkeresésekre a szóvivők azt közölték, hogy nem kívánják kommentálni az eseményeket.
Északi Áramlat: már régebben tervezhették a támadást
Az Északi Áramlat vezeték elleni támadást állítólag egy ukrán csoport már azelőtt megtervezte, hogy Oroszország 2014-ben elfoglalta volna a Krímet – írta meg a Magyar Nemzet. A Welt am Sonntag német nyomozói körökből származó információi szerint ilyen megfontolások nem csak Oroszország agressziós háborúja kapcsán merültek fel. Erre utalnak a német és külföldi hatóságok vizsgálatainak eredményei, amelyek hírszerzési információkat is tartalmaznak – írja a német lap.
A nyomozást vezető dán hatóságok még 2024 februárjában szüntették meg az Északi Áramlat körüli nyomozást a bizonyítékok hiányára hivatkozva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.