BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egy ukrán búvároktatót gyanúsítanak az Északi Áramlat felrobbantásával, kiadták az elfogatóparancsot

Elfogatóparancsot adtak ki Németországban egy ukrán búvár elleni, aki a gyanú szerint részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában. Az ukrán férfi Lengyelországban él, de bizonyítékok hiányára hivatkozva a lengyel rendőrség nem tartóztatja le.

A német ügyészség elfogatóparancsot adott ki egy ukrán búvároktató ellen, aki a gyanú szerint részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában. A gázvezetékpár két szálát még 2022 szeptemberében robbantották fel, ezzel súlyosan veszélyeztetve Európa energiaellátását.

This handout photo taken on September 28, 2022 from an aircraft of the Swedish Coast Guard (Kustbevakningen) shows the release of gas emanating from a leak on the Nord Stream 1 gas pipeline, in the Swedish economic zone in the Baltic Sea. A fourth leak has been detected in undersea gas pipelines linking Russia to Europe, the Swedish Coast Guard said on September 29, 2022, after explosions were reported earlier this week in suspected sabotage. (Photo by Handout / SWEDISH COAST GUARD / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO /  SWEDISH COAST GUARD" - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Ukrán búvár ellen adtak ki elfogatóparancsot a németek az Északi Áramlat felrobbantása miatt.
Azonosították az Északi Áramlat egyik feltételezett felrobbantóját, egy ukrán búvárt, aki Lengyelországban él / Fotó: AFP

A búvároktató jelenleg Lengyelországban tartózkodik, de a helyi hatóságok még nem tudták letartóztatni – írta meg a Die Zeit.

A gyanúsítottat német lapok megkeresték lengyelországi otthonában. A búvár közölte, hogy nem érti a vádakat, tagadta, hogy bármi köze lett volna az Északi Áramlat elleni támadáshoz – erről a német Süddeutsche Zeitung írt, bár a forrásokról nem adott ki információt.

A Bloomberg megkereste a német ügyészséget, de az egyelőre nem reagált a kérdésekre.

A Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat körüli vizsgálat hosszú ideig tartott. Végül a dán hatóságok 2023 februárjában mondták ki, hogy szándékos szabotázs történt a vezetékek ellen, azonban a rendelkezésre álló információk alapján nem tudtak büntetőeljárást indítani.

A német nyomozók az említett búvár mellett még egy ukrán férfit és egy nőt azonosítottak, akik a gyanú szerint részt vettek a szabotázsban. Ellenük egyelőre nem adtak ki elfogatóparancsot.

Lengyelország korábban is akadályozta az Északi Áramlat körüli nyomozást

Ahogy arról a Világgazdaság korábban írt, a lengyel hatóságok fontos bizonyítékokat rejtettek el az európai nyomozók elől az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban. A nyomozók megjegyezték, hogy 

a lengyeleknek rendkívül sokáig tartott, hogy válaszoljanak a megkeresésekre, és kulcsfontosságú bizonyítékokat hallgattak el a szabotőrök állítólagos országszerte történt mozgásáról. 

Ez a folyamat megnehezíti azon régóta fennálló feltételezésük bizonyítását, hogy a támadást Lengyelországon keresztül, Ukrajna területéről hajtották végre.

Az Északi Áramlat üzemeltetője 400 milliót követel a biztosítóktól

Az Északi áramlatot üzemeltető Nord Stream beperelte a biztosítókat, amiért nem fizettek ki több mint 400 millió euró kártérítést a vezetékszálak felrobbantása után – írta a Bloomberg.

Az 51 százalékban az orosz Gazprom tulajdonában lévő cég a Lloyd’s of London és az Arch Insurance ellen nyújtott be keresetet a brit legfelsőbb bírósághoz, mondván, hogy a bírósági beadványok szerint több mint 1,2 milliárd euróba kerülne a vezetékek teljes helyreállítása és az elveszett gázkészlet pótlása.

A két biztosító egyelőre nem nyilatkozott a perrel kapcsolatban, újságírói megkeresésekre a szóvivők azt közölték, hogy nem kívánják kommentálni az eseményeket. 

Északi Áramlat: már régebben tervezhették a támadást

Az Északi Áramlat vezeték elleni támadást állítólag egy ukrán csoport már azelőtt megtervezte, hogy Oroszország 2014-ben elfoglalta volna a Krímet – írta meg a Magyar Nemzet. A Welt am Sonntag német nyomozói körökből származó információi szerint ilyen megfontolások nem csak Oroszország agressziós háborúja kapcsán merültek fel. Erre utalnak a német és külföldi hatóságok vizsgálatainak eredményei, amelyek hírszerzési információkat is tartalmaznak – írja a német lap.

A nyomozást vezető dán hatóságok még 2024 februárjában szüntették meg az Északi Áramlat körüli nyomozást a bizonyítékok hiányára hivatkozva.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.