Légy az ukrán–moldáv levesben – a gagauzok

Gagauzia (hivatalosan a Gagauz Autonóm Terület) ismét ujjat húz a Nyugat felé húzó gazdaországgal, Moldovával. Az EU-irányelvekkel harmonizálni akaró moldovai oktatási minisztérium kiadta parancsba, hogy a diákoknak a 2024/25-ös tanévkezdésekor az első foglalkozás legyen az „Együtt a Békéért” szellemében – értsd Moldova, Ukrajna és a Nyugat egységének hangoztatásával. Ezt a programot az Európai Tanács is támogatta. Csak azért is a parányi autonóm terület a nebulók első foglalkozását a nacionalista gondolkodást serkentő autonómiának szenteli.

Idén egy hosszabb szünet után ismét kiéleződött a gagauzok és a moldovai kormánnyal szintén faséban lévő úgynevezett Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság (magukat egyébként „népköztársaságnak” hívják és a címerükben benne van a szovjet sarló-kalapács és az ötágú csillag) és a chisineui moldovai központi kormányzat viszonya. Mind a Dnyeszter mentiek, mind a gagauzok Moszkvába szaladtak panaszkodni – amely alaposan ki is használja az ukrajnai háborúban ezt a két, nem nagy, de az ellenfél, Ukrajna hátában lévő és a Kijevvel, Chisineuval egyaránt ellenséges képződmény szembenállását. Moszkva elsősorban politikai ütőkártyaként tekint a gagauzokra és a Dnyeszter mentiekre, tekintettel rá, hogy idén ősszel elnökválasztást tartanak Moldovában.

 – nyilatkozta idén tavasszal Vagyim Krasznoszelszkij, a még Moszkva által sem elismert Dnyesztermenti Moldáv Köztársaság (Transznyisztria) feje. Jevgenyija Gucul gagauz vezető ráduplázott a RIA Novosztyinak adott interjújában: „...ma Gagauzia szava nem hallatszik fel a moldovai kormányig. Minden lehetséges módon semmibe veszik a gagauzok jogait és érdekeit”.

A mintegy százharmincezer, magát gagauznak valló ember Ukrajna déli részével, az odesszai nagymegyével határos, csaknem kétezer négyzetkilométernyi (egy kisebb magyarországi megyényi) területen lakik. Az autonóm terület vezetése jelenleg oroszbarát. Kutya-macska viszonyban vannak a nyugatos Maia Sandu államelnök vezette chisineui, moldovai hatóságokkal. Moldova Ukrajnával együtt Európa legszegényebb két állama, és együtt akarnak csatlakozni az EU-hoz. 

Ám szegény Sandut és országát az ág is húzza, augusztus végén az új Covid-törzsek járványszerű betegséghullámot gerjesztettek az országban és a moldovai államfő is elkapta a kórt. Még a Kelet-Balkánhoz képest is eléggé zűrzavaros az ottani helyzet. Idén tavasszal a gagauzok Chisineu háta mögött megállapodtak az oroszországi Promsztrojbankkal, hogy pénzügyeiket, a nyugdíjasok számláit a bank által is forgalmazott kártyákkal a nyugati embargóval szemben létrehozott oroszországi „Mir” fizetési rendszerhez közelítik. (A hivatalos fizetési eszköz: a moldáv lej, egy egysége körülbelül húsz forint.) Az oroszbarátként elkönyvelt Jevgenyija Gucul, a gagauzok vezetője idén tavasszal Moszkvában jártában még Putyin elnökkel is találkozott – de kizárta annak a lehetőségét, hogy Gagauzia kiváljon Moldovából.

Regionális jelentősége van, hogy Moldova és Ukrajna határán van egy – önmagát független „népköztársaságnak” tartó Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság nevű képződmény és délen a gagauzok által foltokban lakott, nem összefüggő Gagauzia. Moszkva érdeke, hogy az ukrán-Moldovai blokk határán két ilyen parányi, de a nyugatiasítással szembeszálló terület létezzen. Mint a magát konzervatívként jellemző think-tank, a Jamestown Alapítvány egyik írása hangsúlyozza: „A Kreml emelte a tétet és rájátszik Chisineu és a régió frusztrációira, hangoztatva, hogy szárazföldi hidat akar létrehozni a délnyugat-ukrajnai területek (Odesza és Mikolayiv nagymegyék – a szerző megjegyzése) elfoglalásával a Dnyeszter menti terület és a keresztény türk gagauz Oroszország-lojalisták között”.