Gagauzia (hivatalosan a Gagauz Autonóm Terület) ismét ujjat húz a Nyugat felé húzó gazdaországgal, Moldovával. Az EU-irányelvekkel harmonizálni akaró moldovai oktatási minisztérium kiadta parancsba, hogy a diákoknak a 2024/25-ös tanévkezdésekor az első foglalkozás legyen az „Együtt a Békéért” szellemében – értsd Moldova, Ukrajna és a Nyugat egységének hangoztatásával. Ezt a programot az Európai Tanács is támogatta. Csak azért is a parányi autonóm terület a nebulók első foglalkozását a nacionalista gondolkodást serkentő autonómiának szenteli.
Idén egy hosszabb szünet után ismét kiéleződött a gagauzok és a moldovai kormánnyal szintén faséban lévő úgynevezett Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság (magukat egyébként „népköztársaságnak” hívják és a címerükben benne van a szovjet sarló-kalapács és az ötágú csillag) és a chisineui moldovai központi kormányzat viszonya. Mind a Dnyeszter mentiek, mind a gagauzok Moszkvába szaladtak panaszkodni – amely alaposan ki is használja az ukrajnai háborúban ezt a két, nem nagy, de az ellenfél, Ukrajna hátában lévő és a Kijevvel, Chisineuval egyaránt ellenséges képződmény szembenállását. Moszkva elsősorban politikai ütőkártyaként tekint a gagauzokra és a Dnyeszter mentiekre, tekintettel rá, hogy idén ősszel elnökválasztást tartanak Moldovában.
Moldova nyílt zsarolást, gazdasági és politikai nyomást gyakorol ránk, amelyet a szomszédos Ukrajnában folyó háború nyomatékosít
– nyilatkozta idén tavasszal Vagyim Krasznoszelszkij, a még Moszkva által sem elismert Dnyesztermenti Moldáv Köztársaság (Transznyisztria) feje. Jevgenyija Gucul gagauz vezető ráduplázott a RIA Novosztyinak adott interjújában: „...ma Gagauzia szava nem hallatszik fel a moldovai kormányig. Minden lehetséges módon semmibe veszik a gagauzok jogait és érdekeit”.
A mintegy százharmincezer, magát gagauznak valló ember Ukrajna déli részével, az odesszai nagymegyével határos, csaknem kétezer négyzetkilométernyi (egy kisebb magyarországi megyényi) területen lakik. Az autonóm terület vezetése jelenleg oroszbarát. Kutya-macska viszonyban vannak a nyugatos Maia Sandu államelnök vezette chisineui, moldovai hatóságokkal. Moldova Ukrajnával együtt Európa legszegényebb két állama, és együtt akarnak csatlakozni az EU-hoz.
Moldova semleges státusa miatt a NATO-hoz való csatlakozás nincs napirenden. Az EU-tagságot, mit célt jelenleg minden tíz moldovai állampolgárból legalább hat támogatja.
Ám szegény Sandut és országát az ág is húzza, augusztus végén az új Covid-törzsek járványszerű betegséghullámot gerjesztettek az országban és a moldovai államfő is elkapta a kórt. Még a Kelet-Balkánhoz képest is eléggé zűrzavaros az ottani helyzet. Idén tavasszal a gagauzok Chisineu háta mögött megállapodtak az oroszországi Promsztrojbankkal, hogy pénzügyeiket, a nyugdíjasok számláit a bank által is forgalmazott kártyákkal a nyugati embargóval szemben létrehozott oroszországi „Mir” fizetési rendszerhez közelítik. (A hivatalos fizetési eszköz: a moldáv lej, egy egysége körülbelül húsz forint.) Az oroszbarátként elkönyvelt Jevgenyija Gucul, a gagauzok vezetője idén tavasszal Moszkvában jártában még Putyin elnökkel is találkozott – de kizárta annak a lehetőségét, hogy Gagauzia kiváljon Moldovából.
Regionális jelentősége van, hogy Moldova és Ukrajna határán van egy – önmagát független „népköztársaságnak” tartó Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság nevű képződmény és délen a gagauzok által foltokban lakott, nem összefüggő Gagauzia. Moszkva érdeke, hogy az ukrán-Moldovai blokk határán két ilyen parányi, de a nyugatiasítással szembeszálló terület létezzen. Mint a magát konzervatívként jellemző think-tank, a Jamestown Alapítvány egyik írása hangsúlyozza: „A Kreml emelte a tétet és rájátszik Chisineu és a régió frusztrációira, hangoztatva, hogy szárazföldi hidat akar létrehozni a délnyugat-ukrajnai területek (Odesza és Mikolayiv nagymegyék – a szerző megjegyzése) elfoglalásával a Dnyeszter menti terület és a keresztény türk gagauz Oroszország-lojalisták között”.
Területe (a legalább 50 százalékban gagauzok által lakott foltszerű település-csoportokat értve ezen) 1832 négyzetkilométer, lakossága egy 2014-es népszámlálás szerint 134 535 fő. Központja egy kisváros, a 26 ezer lakosú Komrat. A legalább a XIII. század óta a régióban élő gagauzok saját, a türk-nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélnek, többségük vallásilag pedig a moszkvai központú keleti ortodox keresztény egyházhoz tartozik.
Etnikailag-genetikailag közel állnak a bolgárokhoz, és a szeldzsuk-török rokonság révén lehetséges, hogy bizonyos mértékben a magyarokhoz is. Vélhetően a Duna-deltában, Dobrudzsában, a romániai Tulcea megyében őshonos török eredetű népcsoporthoz tartoztak. A gagauzok eredetéről tucatnyinál is több elmélet kering. A történészek többsége a bolgárok és a kumánok (kipcsak-törökök) rokonaiként emlegeti őket. Oroszországban polovec tatárokként is ismertek voltak. Az, hogy többségük ortodox vallású, a történészek egy része szerint azt bizonyítja, hogy ezen a területen éltek még mielőtt az oszmán birodalom bekebelezte őket. Ma a gagauz iskolákban az oktatás szinte kivétel nélkül orosz nyelven folyik, noha az csak a három hivatalos nyelv – gagauz, román, orosz – egyike. A gagauz nemzeti érzést táplálók panaszkodnak is nyelvük visszaszorulása miatt.
Gagauz nyelven a terület neve: „Avtonom Territoriali Bölümlüü Gagauziya„. A Szovjetunió felbomlása után 1995-ig „Gagauz Köztársaság” néven függetlenedett Moldovától, majd beolvadt – megtartva autonómiáját – a Chisineu meghatározta Moldovai Köztársaságba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.