Mindjárt becsengetnek: nincs rendszerszintű pedagógushiány a minisztérium szerint
Sokféle feltételezés, találgatás látott napvilágot az elmúlt hetekben a közoktást, egészen pontosan a pedagógushiányt illetően. Egyes feltételezések egyenesen ezres nagyságrendű tanárhiányról szóltak. Hogy mit mondanak a tények? Erre elég nehéz pontos adatot találni.
Mekkora ténylegesen a pedagógushiány?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023–2024-es tanévre vonatkozó oktatási jelentéséből az látszik, hogy
az általános iskolákban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma, közel 73 ezer fő, mintegy 1200-zal kevesebb, mint az előző évben.
Középfokú oktatási intézményekben főállású pedagógusként több mint 42 ezren dolgoznak, amely nagyjából azonos a korábbi évek számaival.
A statisztikai hivatal nemzetgazdasági ágazatokra bontott, üres álláshelyekről szóló összesítésében még csupán az első negyedéves adat látható, amely szerint a betöltetlen állások száma 7030, igaz ez a teljes oktatás területét érintő állásokat összesíti.
Mit mond a minisztérium?
„A pedagógus álláshelyek megpályáztatása nem kötelező, ebből következően egész egyszerűen nincs olyan összesítés, amely tartalmazza, hogy az egyházi, a magán és az állami fenntartású oktató, nevelő intézmények hány álláshelyre keresnek új munkaerőt ” – válaszolta a Világgazdaság megkeresésére a köznevelésért felelős tárca.
Kérdésünkre, hogy okozhat-e bármilyen fennakadást szeptembertől a pedagógushiány és valóban rendszerszintű-e, a belügyminisztérium azt válaszolta, a rendelkezésükre álló információk szerint az idei tanév jelentős fennakadás nélkül kezdődhet meg.
A pedagógushiánnyal foglalkozó közlések többsége hatásvadász és messze áll az igazságtól
– fogalmazott a tárca, amelynek becslése szerint a pedagógushiány mindössze 1 százalék körül lehet. Ez szerintük egy ekkora rendszerben nem számottevő, nem vitatva, hogy egyes köznevelési intézményekben, bizonyos időszakokban, némelyik szaktantárgyaknál megoldandó feladatként jelentkezik – tették hozzá.
Mi a megoldás a pedagógushiányra?
A hiányzó tanítók, tanárok pótlásáról is kérdeztük a köznevelésért felelős tárcát. Feltételezések szintjén néhány hete felmerült, hogy nyugdíjas pedagógusok visszahívásával, esetleg 55 év feletti katonák átképzésével oldanák meg az oktatók létszámhiányát, sőt egyes hírek arról szóltak, hogy megoldás lehet, amelyre állítólag korábban voltak példák: azaz, hogy ha nem szakos tanár tartja meg az órát, rosszabb esetben pedig egy pedagógus végzettséggel nem rendelkező adja le az anyagot.
Utóbbival kapcsolatban a BM válaszában jelezte, a köznevelés rendszerében szabályozott, kik taníthatnak pedagógusként, és – mint írták – ezt minden munkaadónak be kell tartania.
„Nemhogy nem számítunk katonákra, fel sem merült vezénylésük a köznevelés területére”
– reagált a másik híresztelésre élesen a tárca, hangsúlyozva, hogy katonákat nem vezényelnek, nem vezényeltek, és nem fognak vezényelni a köznevelés területére.
Szükség van nyugdíjas pedagógusokra
A nyugdíjasok visszahívását illetően úgy fogalmaztak, ez szintén egy „hangzatos üres szólam”, hiszen az érintett saját maga dönt arról, hogy nyugdíj mellett tovább tanít vagy sem. Teljes értékű munkát végezhetnek azok a tapasztalt pedagógusok is, akik jellemzően a nőknek negyvenéves munkaviszony után biztosított nyugdíjazás lehetőségével élnek, ezt követően azonban akár évekig is tovább dolgozhatnak, miközben a fizetésük mellett a nyugdíjukat is megkapják – vélik.
Számszerűleg annyit közöltek, hogy a 2024–2025-ös tanévben várhatóan mintegy négyezer öregségi nyugdíjban részesülő pedagógus végez majd oktató-nevelő munkát.
Mint írták, a szám a pedagógusok összlétszámában nem meghatározó, ugyanakkor nagy szükség van az idősebb munkatársak munka- és élettapasztalatára, felkészültségére.
Nem csak a pedagógushiány okozhat azonban gondot, több intézményben indul úgy az iskolaév, hogy nincsen kinevezett iskolaigazgató. Kérdésünkre, hogy nem okoz-e a működésben ez fennakadást, a szaktárca nemleges választ adott. „Azokban az intézményekben, ahol bármely okból nincs kinevezett igazgató, az újabb pályázat eredményességéig a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása – számoltak be.
A béremelés és frissen végzők segítségével előbb-utóbb megoldódhat a létszámhiány
Remélhető, hogy komolyabb fennakadások nélkül elindulhat az idei tanév és a következő esztendőkre is megoldódik a tanárhiány, legalább addig, amíg az idei felvételi adatok alapján felfutóban lévő pedagógusképzés kitermeli az elegendő tanárt, tanítót. Rekordlétszámú hallgató jelentkezett ugyanis a hagyományos és a pótfelvételin is pedagógusképzésre.
A szakma presztízsének visszaállítását béremelésekkel is igyekszik támogatni a kormány.
A szaktárca szerint az új életpályamodell bevezetése és a 2024. januári átlagosan 32,2 százalékos béremelés is érezteti a hatását. Azt írták: év eleje óta hónapról hónapra több pedagógus tér vissza az óvodákba, az iskolákba.
További pozitív változás remélhető az augusztus 22-én bejelentett újabb béremeléstől is, amelynek értelmében jövőre a pedagógusok átlagbére 820 ezer forintra emelkedik, sőt mint elhangzott, a terv az, hogy 2027-re a bruttó fizetésük az egymillió forintot is meghaladja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.