Nem csak a Szajna bűzlik, ömlik a szennyvíz Európa folyóiba

Nem csupán a Szajna és a Temze szennyezett, Európa-szerte eresztik közvetlenül folyókba és tavakba a szennyvizet, amitől megbetegszenek az emberek és elpusztul a vadvilág.

Az olimpia alatt a triatlonisták kockáztatták az egészségüket, pedig a francia kormány 1,4 milliárd eurót (egy euró 394,5 forint) költött arra, hogy a Szajna biztonságos legyen – igaz, erre a Bloomberg összeállítása szerint először tettek kísérletet több mint száz év óta.  Több sportoló így is megbetegedett, pedig a játékok előtt a közvélemény megnyugtatása érdekében Párizs polgármestere is megmártózott a folyóban.

Ez az eset hívta fel igazán a figyelmet a problémára és tette azt politikai kérdéssé. Hasonló gonddal szembesülnek azonban olyan középkori, csatornákkal szabdalt városok, mint a belgiumi Ghent is, ahol nem korszerűsítették az infrastruktúrát.

Nem tiltja törvény a szennyvíz kiengedését

Az Egyesült Királyságban hatalmas közfelháborodást kelt már jó ideje, hogy ömlik a szennyvíz a folyókba és a tengerbe, részben ennek is köszönhető, hogy a szabályozó hatóság, 

A BBC szerint a probléma alapvető oka, hogy a vállalatok engedhetnek szennyvizet a folyókba és a tengerbe, ha sok eső esik, és félő, hogy elönti a víz a lakóházakat. Az Ofwat most is csak azért szabta ki a bírságot, mert véleménye szerint a három vállalat túl korán engedte ki a szennyvizet.

Az EU is lassan reagál

Az Európai Unió is csak az idén módosította a három évtizedes szabályokat, miközben sok tagország még a régieket sem tartja be. Az Európai Bizottság ezért jogi lépéseket tett Olaszország, Görögország és Spanyolország ellen.

Ráadásul közeleg egy új uniós határidő is: a tagállamoknak 2027-ig kell javítaniuk a folyók, tavak és tengerek vizének minőségét. Ehhez képest 2021-ig gyakorlatilag nem történt elég előrelépés.

A szennyvizet több lépésben kell megtisztítani, mielőtt biztonságosan kiengedhető a környezetbe. Először a szilárd, majd a veszélyes vegyi anyagokat kell belőle eltávolítani, csökkenteni az olyan tápanyagok arányát, mint a foszfor és a nitrogén, ami árt az alganövekedésnek.

Az európaiak ötöde veszélyeztetett

Az uniós állampolgárok mintegy 20 százaléka él olyan helyeken, ahol csak az első lépést végzik el. Senki sem tudja, hogy mennyi szennyvizet nem kezelnek egyáltalán, vagy vizsgálnak csak nagyon felületesen, mert túlfolyik a csatornákból, mielőtt elérné a víztisztítót.

Ez azért van, mert az európai országok nagyon függnek az úgynevezett kombinált szennyvízcsatorna túlfolyásoktól (CSO-k), amelyek tehermentesítő szelepként működnek heves esőzések idején. 

hogy megakadályozzák az árvizeket, vagy akár a víz visszaduzzadását az otthonokba. A legtöbb ilyen rendszer a XIX. és XX. században épült.

Az újabb csatornarendszerekkel rendelkező régiókban, mint például Ausztráliában és az Egyesült Államok nyugati részén már általában külön gyűjtik az esővizet és a szennyvizet, különösen a városokon kívül.

Nem olcsó mulatság a helyzet megoldása

Ráadásul Európában nem is ellenőrzik, kieresztik-e a szennyvizet a cégek akkor is, ha nem esik sok eső. A britek a közvélemény nyomására már figyelik ezt, és kiderült, hogy sokkal gyakrabban történik meg, mint gondolták.

Sok országban azt sem tudják, hol vannak a CSO-k, bár az igazán üzembiztos megoldás azok szétválasztása lenne. Ez azonban roppant költséges, 

ami a Chartered Institution of Water and Environmental Management (CIWEM) független szakmai testület szerint „nyilvánvalóan irreális”.