Maga lesz a pokol Ursula von der Leyen második ciklusa

Ursula von der Leyen a múlt héten tért vissza nyári szabadságáról, hogy felkészüljön második ciklusára az Európai Bizottság élén. Remélhetőleg jól kipihente magát, mivel a következő öt év sokkal durvább lesz, mint az első ciklusa – írja a Politico. 

Az első öt évében a világjárvánnyal és az ukrán háborúval kellett (kellett volna) megküzdenie. A másodikban azonban a háború mellé jöhet egy vele szemben finoman szólva is bizalmatlan, de inkább ellenséges amerikai elnök (Donald Trump), valamint egy megerősödött radikális jobboldali ellenzék. 

– mondta a brüsszeli lapnak egy magas rangú uniós tisztviselő. „Kulcsfontosságú döntéseket kell majd hoznia az Európai Unió jövőjéről és költségvetéséről, miközben kezelnie kell az ukrajnai háborút és az amerikai választást” – tette hozzá. 

Bármerre néz Von der Leyen, csak problémákat lát

Az Európai Parlament töredezettebb, mint valaha. A blokk 27 vezetőjét tömörítő Európai Tanácsban többen ülnek, akik jobboldaliak és/vagy nyíltan ellenségesek Von der Leyennel szemben, és ez a szám még nőhet. (Ausztriában idén, Franciaországban 2027-ben lesz választás.)

Az Egyesült Államok továbbra is habozik, hogy támogassa-e Kijevet. Ennek valószínűsége csökken, ha Trump megnyeri a novemberi amerikai választást. Ráadásul Berlin is közölte, hogy az eddig megígérteken túl nem ad további katonai segítséget az ukránoknak, mert elfogyott a pénz erre a német költségvetésben. 

Brüsszel a pénzügyek terén elkeseredett csatára készül, mivel a növekvő védelmi kiadások és a zöldátmenet finanszírozása egyaránt problémás. A következő öt évben Von der Leyennek fel kell készítenie a blokkot a jövőbeli bővítésre is. E folyamat részeként a jelenleg az Európai Unióban élő 449 millió embert kéne meggyőzni arról, hogy az EU jövője nemcsak Párizsról vagy Varsóról, hanem Kijevről, Kisinyovról és Podgoricáról is szól.

A litván Virginijus Sinkevicius, aki Von der Leyen első ciklusában környezetvédelmi biztos volt, egyetért azzal, hogy „a második ciklus valójában sokkal nagyobb kihívást jelenthet, mint az első”, hozzátéve, hogy 

Hatalmi vákuum

„Az EU nemzetközi környezete egyre keményebbé válik, ezért az egység és a cselekvés iránti igény legalább hasonló mértékű lesz, mint amit az elmúlt öt évben láttunk” – mondta Nicolai von Ondarza, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének politológusa. 

– idézhetnénk a magyar klasszikust is. 

Az Európai Tanácsban (ET) Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár duója szinte egyáltalán nem működik, holott a megszokott felállás szerint a Berlin–Párizs-tengely lenne az EU vezető ereje. Mindkét politikus csúfosan megbukott az európai parlamenti választásokon, politikai tőkéjük maradékát arra használják fel, hogy belföldön egyáltalán a színpadon maradjanak. 

Az ET-ben nem lesz ott például a Von der Leyent erősen támogató Mark Rutte holland vagy Alexander De Croo belga miniszterelnök. Donald Tusk lengyel miniszterelnököt pedig várhatóan túlságosan lefoglalják majd a lengyel belpolitika történései. Ez ugyan lehetőséget ad Von der Leyen számára, hogy „vezető szerepet töltsön be”, viszont politikai ötleteihez, politikai innovációihoz támogatókat is kellene szereznie. 

A megváltozott európai politikai dinamika miatt ez nehéz feladat lesz. Von der Leyen autokrata és távolságtartó vezetői stílusa már az előző ciklusban is bosszantotta a brüsszeli vezetőket és képviselőiket, akiket gyakran megleptek a bizottsági elnök gyors döntései. A radikális jobboldal térnyerése kiélezheti Von der Leyen rossz tulajdonságait, fennáll a veszélye annak, hogy a döntéshozatali folyamat még idegesebb és kiszámíthatatlanabb lesz. Ugyanakkor javára válhat, hogy megszűnik a mérgező viszony Charles Michellel, az ET volt elnökével – híresen utálták egymást. A Michel helyére lépő António Costa volt portugál miniszterelnökkel viszont kiváló munkakapcsolatot ápol.

A parlamentben sem könnyű a helyzet

Az Európai Parlamentben a dolgok még bonyolultabbnak tűnnek. A centrista erőknek – Von der Leyen Európai Néppártjának, a szocialistáknak, a Renew liberálisainak és a zöldeknek – sikerült összefogniuk, és megszavazták Von der Leyen új ciklusát. Politikai súlyuk azonban csökkent, a parlament jobbra tolódott, így az eddigieknél sokkal keményebben kell dolgoznia a bizottságnak ahhoz, hogy meggyőzze az európai törvényhozókat az új jogszabályok elfogadásáról. 

Az uniós tagállamok mélyen megosztottak abban, hogy mi legyen a legfőbb prioritás: 

• a védelmi ipar megerősítése az orosz fenyegetéssel szemben, 
• a zöldberuházások növelése az éghajlati célok elérése érdekében
• vagy az ipar versenyképességének fenntartása a washingtoni és pekingi nyomás alatt. 

Az EU költségvetésének nagyjából kétharmadát a mezőgazdaság és az infrastrukturális projektek támogatására fordítják Európa legszegényebb régióiban. Ennek megváltoztatása „Pandóra szelencéjének kinyitásával” érne fel – mondta egy magas rangú uniós diplomata a brüsszeli lapnak.

Költségvetési csaták

Az EU hétéves, mintegy ezermilliárd eurós költségvetéséről folytatott tárgyalások mindig is ádáz csaták és kőkemény alkuk sorozata volt, mivel minden egyes számot mind a 27 kormánynak jóvá kell hagynia. A következő etapban a tagállamoknak a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó következő hétéves költségvetésről kell megállapodniuk. Ukrajna támogatása – főleg, ha a németek kiszállnak –, a zöldátmenet, valamint a bővítés várható költségei a korábbiaknál is hevesebb vitákat vetítenek előre. 

Ezek közül is a legnagyobb a bővítés finanszírozásának előteremtése. A csatlakozni kívánó országok közül Ukrajna a legjelentősebb. Von der Leyen és Charles Michel az elmúlt időszakban egymásra licitálva próbálta meg demonstrálni, hogy melyikük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legjobb barátja Brüsszelben. Most az Ukrajnában, Moldovában és a Nyugat-Balkánon élő emberek milliói előtt lebegő reményt kellene reformokról, pénzről és határidőkről szóló tárgyalásokká alakítani.