Mi a Telegram és miért tartóztatták le az alkalmazás alapítóját?

A Telegram alapítóját néhány napja tartóztatták le Franciaországban, majd szaabadon engedték, de nem hagyhatja el az országot A becslések szerint 9-15 milliárd dolláros vagyonú Pavel Durov évek óta határok nélküli életet él, számos lakóhellyel és több állampolgársággal – orosz, francia, Saint Kitts és Nevis, Egyesült Arab Emírségek – is rendelkezik. 

Durov őrizetbe vétele miatt fellángolt a régi vita a platform végpontok közötti titkosítása körül, amely biztosítja a felhasználók közötti kommunikáció biztonságát, még a cég alkalmazottai előtt is. Ez a titkosítás szembeállítja a céget a kormányok biztonsági aggályaival és az Európai Unió nagy tech cégeket korlátozó kampányával.

Kicsoda a Telegram alapítója, Pavel Durov?

Pavel Durov 1984-ben született a Szovjetunióban, de négyéves korában Olaszországba költözött. A család később visszatért Oroszországba, ahol Durov apja munkát kapott a Szentpétervári Állami Egyetemen. Durov és bátyja, Nyikolaj már gyermekkorukban matematikai zseninek bizonyultak, és szenvedélyesen érdeklődtek a programozás iránt.

míg ő a kelet-európai Mark Zuckerberg lett. Azonban a Kremllel való kapcsolata hamar ellenségessé vált, miután 2013-ban a VK-t ukrán tüntetők használták szervezkedésre. A Kreml azt kérte az üzletembertől, hogy adja át az ukrán felhasználók adatait, amit Durov megtagadott és több posztban is orosz hatóságokon gúnyolódott. Ez a döntés végül a Oroszországból való távozásához vezetett, míg a VK-t eladta.

Megszületik a Telegram

Durov elkötelezettsége a szabadság és a magánélet védelme iránt motiválta a Telegram létrehozását is, amely az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban működik. A kezdetben üzenetküldő alkalmazásként működő Telegram gyorsan tovább fejlődött: csatornákat lehet létre hozni, amit mások követhetnek és kommentálhatnak, csoportokat lehet alapítani, valamint fájlokat is megoszthatnak egymással a felhasználók.

A Telegram végpontok közötti titkosítása és a szólásszabadság iránti elkötelezettsége vonzóvá tette a platformot: világszerte 950 millióan használják, Oroszországban és Ukrajnában pedig a legnépszerűbb platformnak számít. Volodimir Zelenszkij mellett számos orosz és ukrán politikus is megtalálható rajta.

Durov gyakran hangoztatta, hogy a Telegram nem hódol be a kormányoknak, mivel ez aláásná a platform biztonságát és vonzerejét. A vállalat így konfliktusba került a világ számos kormányával, köztük Oroszországgal is, amely 2018-ban megpróbálta betiltani a Telegramot. A tiltást azonban nem lehetett végrehajtani, így 2020-ban feloldották.

A franciaországi letartóztatás

A Telegramot azzal vádolják a franciák, hogy nem tesz eleget a moderálási kötelezettségeinek, a vádak szerint hamis iratokkal házalók, drogkereskedők és csempészek használják, valamint illegális pornográf tartalmak is találhatóak az alkalmazás segítségével. A Telegram szerint azonban abszurd azt állítani, hogy a platform vagy annak tulajdonosa felelős a visszaélésekért, és hangsúlyozta, hogy a cég betartja az uniós szabályokat.

Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a Telegram 2019-ben eltávolította az Iszlám Államhoz kapcsolódó csatornákat, továbbá 2021-ben az amerikai Capitolium épületének a megrohamozásával egyetértő csoportokat is törölte. Továbbá az is tény, hogy az autoriter államokban az alkalmazáson keresztül szabadon kommunikálhatnak egymással az emberek.

Emmanuel Macron szerint Pavel Durovot egy már folyamatban lévő nyomozás miatt tartóztatták le, és nem politikai indíttatás áll az akció mögött. Ugyanakkor sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy Franciaország a titkosítókulcsot akarja megszerezni a platform alapító-vezérigazgatójától. Durovot a héten szabadlábra helyezték, azonban nem hagyhatja el Franciaországot.

Oroszország szerint a Telegram-vezért jogtalanul tartóztatták le és magyarázatot követel. Az ügy további fejleményeit világszerte figyelemmel kísérik, miközben a vita a szólásszabadság és a biztonság közötti egyensúlyról tovább folytatódik. A vitában Elon Musk kiállt Durov mellett.