Moszkva atomcsapás-fenyegetése veszélyesebb a „kurszki anomáliánál”

Moszkva nukleárisfegyver-alkalmazási alapelveinek felülvizsgálata alapvetően azt a célt szolgálja, hogy visszarettentse a nyugatot Ukrajna olyan fegyverekkel való ellátásától, amelyekkel megtámadhatnak oroszországi stratégiai létesítményeket. Kijev – saját nemzeti, túlélési érdekeitől ösztönözve – minden erővel hitelteleníteni akarja az oroszországi fenyegetéseket és a Putyin által meghúzott „vörös vonalak” sorozatos átlépésére sarkallja újdonsült nyugati támogatóit. 

Ebben rejlik az ukrán taktika hatalmas globális veszélye, hogy 

Azaz a nemzetközi stabilitásra Ukrajna kurszki behatolása legfeljebb másodlagos veszélyt jelent – ezt Kijevben is kezdik felfogni. Putyin hatalma nem rendült meg, nem destabilizálódott, nem vezetett Oroszországban belső lázadáshoz, az elit felkeléséhez – állapítja meg „Putyin kurszki anomáliája” című cikkében Vlagyimir Kravcsenko a kijevi Dzerkalo Tizsden hasábjain. 

Mindenesetre a két szemben álló fél külső forrásokra támaszkodó fegyverkezése egyre merészebb spirálokat ír le. Kijev jelentős mennyiségű, nagy pontosságú és több száz kilométeres hatótávolságú MGM-140-es ATACMS amerikai taktikai ballisztikai rakétát kapott, Moszkva pedig meg nem erősített hírek szerint ugyanilyen kategóriájú, Fath-360 típusú iráni taktikai rakétát vásárolt Teherántól. A Fath-360-asok hatótávolsága kevesebb, mint a fele, pontossága a harmada az ATACMS-okénak. Hasonlóságukat jelzi, hogy mindkét rakétát különleges hordozó-indítójárműről lövik ki.

A minapi vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon (VEF) Putyin ugyan sorra vette a fontosabb külpolitikai-stratégiai eseményeket Ukrajnától a Közel-Keletig, az Északi Áramlat elleni robbantásokig, de egy szót sem szólt az atomfegyver-doktrina felülvizsgálatáról. Ez megerősíti, hogy az oroszországi elnök első sorban figyelmeztetésnek szánta bejelentését.

Ez idő szerint Ukrajnának nincsenek olyan hatásos fegyverei, amelyekkel 300 kilométeres távolságnál messzebb lévő célpontokat támadhatna. Márpedig Oroszország mind a taktikai mind pedig a stratégiai nukleáris fegyvereit nyugati határaitól legalább háromszáz kilométerre őrzi. A stratégiai fegyverzetet, az óriásrakéták silójait még távolabbra építették. Biden elnök személyes véleménye szerint ennek így is kell maradnia. Putyin még tavaly két alapesetet említett, amelynek bekövetkezte feltétlen atomcsapást jelent.  

1. Ha Oroszország, mint államalakulat létét bármilyen, akár hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás, vagy annak veszélye fenyegeti. Ez a megfogalmazás nyilván szándékoltan elnagyolt, talányos – azaz a „stratégiai bizonytalanság” sajátos, oroszországi értelmezése. Ebben rejlik ennek a vastag vörös vonalnak a veszélye.
2. Ha az ellenfél első atomcsapást mér Oroszországra.

Melyek lehetnek Oroszország stratégiailag legérzékenyebb pontjai? 

1. Az államapparátus, kiemelten a politikai vezetés, a honvédelmi és a belbiztonsági tárca, a kommunikációs központok.
2.  A stratégiai fontosságú (nagy) hadiipari üzemek 
3. A nagy energiaközpontok, első sorban az atomerőművek, a fosszilis energiát kitermelő, feldolgozó objektumok 

A hadsereg kulcserői, első sorban a stratégiai csapásmérő erők (a három elemű triád) komponensei
– a levegőben (stratégiai, atomrakétákat, cirkáló rakétákat indító nehézbombázók, Tu-95 és Tu-160-as modellek, bázisrepülőtereik, atomfegyver-tároló raktáraik,
– a földön az interkontinentális ballisztikus rakéták, ICBM-ek (amelyek lehetnek álló, silókban tároltak), vagy mobil, különleges teherautókról indítottak, az atom-robbanófejes taktikai-stratégiai rakéták bázisai (Kinzsal, Cirkon, Avangárd),
– a haditengerészet víz felszíni és vízalatti hajói, rakétacirkálók, tengeralattjárók. Ez utóbbival kapcsolatban Ukrajna elterjesztette, hogy megsemmisítette az oroszországi fekete-tengeri flotta több mint egyharmadát. Ennek ellenére az Ukrajna elleni légi támadásokban részt vesznek olyan oroszországi rakétafegyverek is, amelyek jellemzően tengeri, vagy tenger alatti indításúak, például a Kalibr önállóan manőverező robotrepülőgépek (cirkáló rakéták). Ám nyugati hírek szerint még tavasszal Putyin lecserélte Nyikoláj Jevmenov admirálist, a fekete-tengeri flottaparancsnokot, amikor hírét vette az ukránok okozta jelentős veszteségeknek. 

Hogy az oroszországi hadvezetés tart az ukránok fenyegető mélységi támadásától, azt jelzi a hír, hogy az oroszországi légi és kozmikus erők modern bombázóflottájának maradék kilenctizedét az ukrán határ menti repülőterekről áttelepítették az ország belsejébe. Bizonytalan információk alapján jelentik, hogy az Ukrajna ellen indított oroszországi támadás során Moszkva elvesztette légi ereje tizedét.

Moszkva azzal vág vissza, hogy mint a világ legnagyobb területű államának rengeteg helye van az ukrán légitámadások, drónok, rakéták elöli elrejtőzésnek. Ám a hatalmas terület ebben az esetben hátrány, mert a légvédelmet roppantul széthúzza és ez előnyös a támadóknak. Kijevben hivatalos információk jelentek meg, amelyek az oroszországi–ukrán határól 1800 kilométeres távolságban lévő oroszországi célpontok elleni légi támadásokról szólnak.