Rengeteg becslés forog a két és fél éve folyó ukrajnai háború áldozatainak számáról, pontos adatokat beszerezni lehetetlen. Az amerikai The Wall Street Journal (WSJ) elemezte az adatokat, és arra jutott, hogy a legjobb becslés szerint a 21. század eddigi második legvéresebb háborújában immár több mint egymillió embert öltek vagy sebesítettek meg.
Az elmúlt negyed századból sok rettenetes konfliktusra emlékezhetünk, és az ukrajnai háború csak azért nem a századunk legvéresebbje, mert a 21. század a borzasztó kongói háborúval indult, amit Afrika első kontinensháborújaként is emlegetnek, és hárommillió ember halálát okozta.
Az ukrajnai konfliktus eddig nem szélesedett kontinens-, vagy ami még rosszabb, világháborúvá, de a következtében milliók menekültek el, és a WSJ összesítése szerint egymillióan meghaltak, vagy megsebesültek.
Egy folyamatban lévő háború során a fő nehézség az emberi és anyagi károk felméréseiben, hogy a hivatalos jelentésekben szereplő számok a szembenálló felek propagandájának részét képezik, érdekeiknek megfelelően torzulnak: a saját katonai veszteségek valódi nagyságát általában homályban tartják – a civil áldozatok számát nem feltétlenül –, miközben az ellenfélét felnagyítják. Minden jel szerint ugyanez a minta az ukrajnai háború esetében is.
Ha nem a nyilvánosságnak szánt, bizalmas belső felmérések adatait sikerül megszerezni, azok megbízhatóbbak lehetnek. A WSJ az ukrán oldalon egy ilyen, az év során korábban készült adatsorra hivatkozik:
eszerint 80 ezer halottról tettek jelentést a hadsereget illetően, és 400 ezren sebesültek meg a lap meg nem nevezett, jól értesült forrásai szerint.
Az oroszokat illetően a lap nyugati hírszerzési jelentésekre hivatkozik, amelyek azonban egymástól is eltérnek.
Az orosz veszteséget halottakban kétszázezerre, sebesültekben az ukránokhoz hasonlóan mintegy négyszázezerre teszik.
A lap szerint ez gondot okoz az oroszoknak, ezért Ukrajna keleti részében alig kiképzett katonákat küldenek a frontra, miközben saját területükön a hat hete kezdődött kurszki ukrán betörés ellen is harcolnak. Ez a lap saját értékelése, egybecsengve az ukrán indoklással, amely szerint a támadást azért indították, hogy az ukrajnai frontokról orosz erőket vonjanak el. Meg kell jegyezni, a tény az, hogy a kurszki harcok kezdete óta az oroszok nem visszaszorultak, hanem előrenyomultak a kelet-ukrajnai fronton. (Azt, hogy több katonára van szükségük, Moszkva sem tagadja.)
Másfél millióra nő az orosz hadsereg létszáma
Putyin hétfőn jelentette be a katonai rendeletet. Ez alapján az orosz hadsereg létszáma mintegy száznyolcvanezer fővel nőne meg.
A lap ugyanakkor úgy folytatja: a veszteségeknek ez a nagyságrendje Ukrajna számára még nehezebb helyzetet teremt, hiszen a népessége kevesebb, mint az oroszok negyede.
Az emberveszteség ráadásul sebesen növekszik, a háború nem parázslik, hanem tombol, és ennek minden bizonnyal hosszú távú hatásai lesznek a részt vevő országok számára, amelyek már a konfliktus kirobbanása előtt is népességcsökkenéssel küszködtek. Szintén a lap értékelése, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök célja a háborúval is a népesség növelése lehetett. Megjegyzik: az orosz területszerzések és a háború következtében Ukrajna már legalább tízmillió embert, tehát Magyarországnyi népességet veszített el kormányzati becslések és elemzők szerint.
A lap adatai a veszteségekről egyébként úgy tűnik, csak a hadseregekre vonatkoznak. Az Egyesült Nemzetek emberi jogi főbiztosának hivatala augusztus végén úgy becsülte, a háború civil áldozatainak száma eddig mintegy 35 160, ebből 23 640-en megsebesültek, a többiek meghaltak. A háborús bűnök üldözéséért felelős ukrán főügyész, Jurij Belouszov már másfél évvel ezelőtt százezer körüli civil halálos áldozatról beszélt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.