Semmi sem szab gátat az ukrán közösség erősödésének Magyarországon

Nagyban segíti a Magyarországon letelepedett ukránok életét, hogy az országban aktívan működnek ukrán nemzeti egyesületek, támogatják az ukrán kultúrát, oktatást, sőt politikai képviseletük is van – írta a Kárpáti Igaz Szó, a Kiszo.

A legutóbbi, 2022-es adatok szerint az ukránok száma az előző,

Eddig már több mint 41 ezer ukrán fordult hivatalos védelemért, menedékjogért Magyarországon – közölte Grexa Liliána nemzetiségi szószóló, aki szerint valójában az országban tartózkodó ukránok száma akár 70 ezer is lehet. A kisebbségi képviselő elmondta, azok az ukránok, akik a háború óta érkeztek Magyarországra, jókora lökést adtak az országban élő ukrán nemzeti közösségnek.

Nehezen boldogulnak az ukrán fiatalok

Irina Kijev megyéből költözött a magyar fővárosba a tízéves fiával. Számára rendkívül nehéz munkát találni, mert nem beszéli a nyelvet. Ezen túlmenően a gyermek iskolai teendőivel, edzéseivel sem könnyű összeegyeztetni a munkát. Kiemelte: tartja a kapcsolatot azokkal az ukrán nőkkel, akik vele együtt költöztek ide, illetve azokkal is, akik már régóta itt élnek. A ternopili nőnek ez segített az adaptációban, és egyre inkább bekapcsolódott a közösségi életbe.

A képviselő szerint az ukrán közösségnek érdeke

• a kultúra gyarapítása,
• a hagyományok megőrzése,
• az oktatási
• és lelki igények kielégítése.

Mindez megvalósítható, ha erős az ukrán közösség hangja, aktív a közösségi munka és a fejlődésre való törekvés. Ennek Magyarországon semmi sem szab gátat – hangsúlyozta Grexa Liliána.

Hazánkban az ukrán közösség több hivatalosan bejegyzett és működő kulturális és oktatási szervezettel rendelkezik, ezek egyike a Nova Hvilja, Magyarországi Ukrán Fiatalok és Családok Egyesülete.

Gazdag kulturális élet van itt, fellépések, irodalmi estek, művészeti kiállítások, hagyományőrző programok, amelyek célja, hogy felhívják az ország és a nemzetközi közösség figyelmét Ukrajna problémáira. Sőt, az ukrajnaiak figyelemreméltó politikai képviselettel is rendelkeznek – közölte Grexa Liliána.

A választás megszervezéséhez az adott településen legalább 25 embernek kell jeleznie, hogy egy adott kisebbséghez tartozik. Csak azok a magyar állampolgárok szavazhatnak az önkormányzati választásokon, akik rendelkeznek magyar lakcímmel, és hivatalosan is elismerik, hogy az adott kisebbséghez tartoznak. Az Ukrán Országos Önkormányzat (UOÖ), a magyarországi ukrán nemzeti kisebbség hivatalos szerve 1998-ban jött létre, 15 képviselőből áll, ötévente választják újra. (Az idén a 15 képviselőből nyolc a Nova Hvilja tagja). A magyar képviselő-választási törvény 2014-től lehetőséget ad a magyarországi nemzeti kisebbségek képviselőinek, többek között ukránoknak is, hogy induljanak a parlamenti választásokon.

„Az idei magyarországi választások eredményeként a korábbi 30 helyett már 56 önkormányzatot hozhatunk létre (ebből árom regionális és egy országos)” – mondta a nemzetiségi szószóló.

Ez óriási lehetőségeket nyit meg azoknak az ukrajnaiaknak, akik Magyarországon élnek – jegyezte meg, hozzátéve: ez az erős képviselet minden szinten támogatja az ukrán közösséget.

A vallással kapcsolatban a képviselő megjegyezte, fontos számukra, hogy legyen saját templomuk, anyanyelvükön hallgathassák az istentiszteleteket. Ezen dolgozott azóta, amióta szóvivő lett. Most már elérték, hogy ukrán nyelvű liturgiákat tartanak Budapesten a görögkatolikusok és az ortodoxok számára.

A szószóló szerint az oktatás a legaktuálisabb téma az Ukrajnából Magyarországra költözött személyek számára. Ukrán nemzetiségi nyelvoktató iskola már korábban is volt Budapesten, ahová több mint 120 gyerek jár, ám most egy új szintre léptek, mivel Orbán Viktor miniszterelnök ukrajnai látogatása során megegyezett Volodimir Zelenszkij elnökkel az első magyarországi ukrán iskola megnyitásáról.

– tette hozzá Grexa Liliána.

A lap megszólaltatta Viktóriát is, aki Szumi megyéből költözött Budapestre a háború kirobbanásakor. A döntését azóta sem bánta meg. „Nem volt nehéz alkalmazkodnom, hiszen volt itt egy barátom, akihez korábban már jöttem látogatóba. Ő az elején segített, de összességében az itt élő emberek nagyon kedvesek voltak velem, ezért gyorsan alkalmazkodtam” – magyarázta a menekült.

Viktoria elmondása szerint angolul kommunikál a helyiekkel, így nyelvi korlátai nincsenek. Elhelyezkedett egy nemzetközi cégnél, aktív részt vállal a budapesti ukrán közösség által szervezett összes rendezvényen. Elkezdte tanulni a magyart is, és annak köszönhetően, hogy ilyen nyelvi közegben van, viszonylag könnyen elsajátítja. A kislányának viszont nehezebb dolga volt, mert neki az iskolai tantárgyait is magyarul kellett tanulnia. Most viszont, hogy megnyílik az első ukrán iskola Budapesten, ez a probléma is megszűnik – fogalmazott Viktória.