Sikerként könyvelte el a nyugat-balkáni államok uniós csatlakozásának az előkészítését szolgáló tízéves berlini folyamat eddigi eredményeit Olaf Scholz német kancellár a Szerbia, Koszovó, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Észak-Macedónia állam-, illetve kormányfőivel Berlinben tartott csúcstalálkozó kezdetén.
Az Európai Unió csak akkor válik teljessé, ha a Nyugat-Balkán is része lesz. Bízom benne, hogy a kontinens hamarosan egyesülni tud az EU égisze alatt
– szögezte le beszédében a német kancellár.
Scholz a berlini folyamat elmúlt tíz évének konkrét sikereiként említette a hat ország közötti mobilitás javítását célzó számos megállapodást, a roamingdíjak csökkentését, a diákcserét és a megújuló energiák használatát elősegítő regionális klímapartnerséget.
Külön sikerként említette a hat ország közötti CEFTA közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás működését akadályozó ellentétek feloldását, német közvetítéssel. A német politikus szerint „ez nem kevesebb, mint áttörés volt a regionális együttműködésben”.
A mostani csúcstalálkozó napirendjén egyebek között a közös regionális piacra vonatkozó cselekvési terv és a felsőoktatáshoz való hozzáférésről szóló új mobilitási megállapodás aláírása szerepel.
A folyamatot 2014-ben kezdeményezték Angela Merkel akkori kancellár vezetésével. Azóta évente tartanak csúcstalálkozókat. Az EU már 2023-ban ígéretet tett a hat nyugat-balkáni ország felvételére az uniós tagok sorába.
Kiderült, miért ment Orbán Viktor Németországba
Annyira zsúfolt a magyar miniszterelnök programja, hogy a találkozó Olaf Scholz kancellárral csak egy a sok közül. Folytatódik a magyar kormány Manfred Weber-i értelemben való elszigetelődése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.