BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A vírus több mint ezerötszáz igazolt sportolót döntött le a lábáról

A koronavírus az élversenyzőket sem kíméli. A kézilabdázóknál a legmagasabb a bejelentett esetszám, 586 fővel.

A koronavírus a sportolókat sem kíméli. Idehaza is számos példát hallhattunk, hogy erejük teljében lévő élversenyzőket képes ledönteni a lábukról a fertőzés, a szövődmények miatt többen kórházba kerültek – derül ki a Blikk összeállításából.

Kulcsfontosságú, hogy a sportorvosi ajánlásokat betartva térjenek vissza a pályára, azonban az esetszámok is arról tanúskodnak, komoly különbségek adódhatnak abból, hogy egyes klubok, szövetségek mennyire veszik komolyan a veszélyt.

A járvány második hulláma alatt összesen több mint 1500 igazolt sportoló betegedett meg.

Bánhidi Bence (25), a Szeged kézilabdázója is átesett a fertőzésen, s bevallotta, nem gondolta volna, hogy a vírus képes ledönteni a lábáról egy 130 kilós embert egy nap alatt. Akadtak még ijesztőbb esetek, az OSC vízilabdázója, Tóth Kristóf (24) augusztusban kétoldali tüdőembóliával és tüdőgyulladással került kórházba, másfél hétig mesterségesen segítették a légzését.

Illusztráció. Fotó: AFP

A Diósgyőrtől távozott finn jégkorongozónál, Mikko Pukkánál (38) pedig az atlatszo.hu szerint a túl korai visszatérése után diagnosztizáltak szívizomgyulladást.

Fontos, hogy a klubok betartsák az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) ajánlásait: a protokoll alapján az érintettektől ideiglenesen a sportorvosi engedélyüket visszavonják,

a tünetek súlyosságától függően csak 3-6 hetes pihenő és kardiológiai vizsgálat után állhatnak újra edzésbe.

„A vírus több belső szerv gyulladását okozhatja, ezért van szükség a megfelelő monitorozásra. A szív érintettsége azért is veszélyes, mert amíg tüdőgyulladás esetén a sportoló maga is érzi a légzésén a problémát, a szívizomgyulladás nem feltétlenül jár figyelmeztető jellel, vagy rosszabb esetben csak a szervezet összeomlása előtti másodpercekben” – mondta el dr. Toman József (43), az OSEI-en belül működő Válogatottkereteket Ellátó Szolgálat vezető keretorvosa.

A szakember szerint érzékelnek a sportszervezetek között hozzáállásbeli különbségeket, pozitív példaként a Honvéd egyesületét és a kézilabda-szövetséget emelte ki.

A kéziseknél a legmagasabb a bejelentett esetszám, 586 fővel, de ebben a tesztek száma is közrejátszik.

Fotó: Blikk

„A magas esetszám a kézilabdázóknál egyfelől azzal magyarázható, hogy zárt térben űzött, szoros testi kontakttal járó sportról van szó, másfelől pedig a sok ellenőrzéssel. Más sportágakban is lehetnek hasonlóan magas számok, de sajnos nem minden szövetségnél van meg ez a fajta hajlandóság az együttműködésre. Holott minél több a teszt, annál pontosabb képet kapunk a betegség veszélyeiről” – fogalmazott dr. Toman József.

„Van egy rendszerünk az összes engedéllyel rendelkező versenyzőről, a labdarúgó-szövetség például minden éjjel lekérdezi ennek az adatait. Muszáj mindenkinek megérteni, hogy mi jót akarunk, szeretnénk elkerülni, hogy a sportolók adott esetben maradandó egészségkárosodást szenvedjenek. Úgy gondolom, ez mindnyájunk közös érdeke” – mondta el a Válogatottkereteket Ellátó Szolgálat vezető keretorvosa.

 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.