Az építőiparra jellemző szakemberhiány és alapanyag-drágulás miatt akár 30-40 százalékkal is többe kerülhet a tervezettnél az atlétikai stadion eredetileg 120 milliárd forintra becsült kivitelezése
– mondta a Világgazdaságnak Szabados Gábor sportközgazdász, hozzátéve, hogy ezzel várhatóan a 190 milliárd forintból felépült, 67 ezer néző befogadására alkalmas Puskás Arénához hasonló mértékű lesz a beruházás.
Emlékeztetett, hogy
a 120 milliárdos összeg még a 2024-es budapesti olimpiai pályázat keretében szerepelt a létesítmény neve mellett. Azt a megvalósíthatósági tanulmányt 2015 májusában készítette a PwC, de a főváros a NOlimpia kampány hatására végül 2017 februárjában visszavonta a pályázatot.
Fontos változás azonban, hogy
az olimpiai pályázatban 60 ezer fős stadion szerepelt, a játékok után 15 ezres kapacitásra történő visszabontással. A 2023-as atlétikai vb után is 15 ezer fős létesítmény van feltüntetve az utóhasznosítási tervben, de a befogadóképesség a világbajnokság idején is csak 40 ezres lenne.
„A vb után a tervezett harmada, négy-ötezer ülőhely is elegendő lenne” – állapította meg a sportközgazdász. Szerinte nem az a kérdés, hogy az atlétikai világbajnokság egy hete alatt megtelik-e a 40 ezres lelátó, hanem az, hogy mi lesz a stadion sorsa a világverseny után. Mert míg a Puskás Aréna esetében a labdarúgók Bajnokok Ligájának döntőjét lehetne megrendezni, illetve olyan kaliberű stadionzenekarok Budapestre csábítása lehet a cél, mint a Metallica vagy a Rolling Stones, a Nemzeti Atlétikai Központnak viszont napi több ezer csepeli, ferencvárosi, illetve dél-pesti, dél-budai szabadidő-sportolót kellene kiszolgálnia a Margitsziget alternatívájaként.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.