A helikopterek vannak a legnagyobb veszélyben

Közel kétezer különféle drónt forgalmaznak a világon, egy felmérés szerint az eladások száma 2020-ra meghaladja majd a hétmilliót. A Tractica kutatása két és fél millió drónnal számol 2025-re. Mivel a bolti vásárlások mellett sok a saját kezűleg összerakott szerkezet, ezért nem követhető pontosan nyomon a számuk, a fenti adatok csak közelítő becslések. Hazánkban nagyjából húszezerre tehető a hobbidrónosok száma. Az elmúlt években több olyan esetről is hallani lehetett, amikor nagyon kevésen múlt, hogy nem ütközött össze egy utasszállítóval egy ilyen, többnyire földről irányított légi jármű.

Volt olyan is, hogy a drón fesztiválközönségbe csapódott, többeket megsebesítve.

A brit törvényalkotók által jegyzett friss felmérés arra enged következtetni, hogy a helikopterek sokkal nagyobb veszélyben vannak a drónozók miatt, mint más légi járművek. Ennek oka, hogy kisebb magasságon közlekednek, a pilótafülkét a repülőknél jóval vékonyabb ablakokkal látják el, a forgószárnyak könnyen sérülnek. Egy baleset esetén, amelyben helikopterrel mentenek, szintén veszélyt jelenthet, ha valaki a közelben drónozik – áll a British Airline Pilots' Association (Balpa) kommentárjában. A Balpa egyben felszólította a brit kormányt, hogy hozzanak törvényeket a balesetek elkerülése érdekében.

Miután London második legnagyobb nemzetközi repülőtere, Gatwick többször is találkozott már azzal, hogy berepültek drónokkal a reptér területe fölé, vagy veszélyesen közel a kifutópályákhoz, ezért március 1-jén életbe lépett az a rendelet, amelynek értelmében a repülőterek körül 5 kilométeres sugarú körben tilos drónokat használni. Korábban a zóna határa 1 kilométer volt.

November 20-tól a 20 kilogrammot meghaladó súlyú drónok pilótáinak Nagy-Britanniában regisztrálniuk kell egy online adatbázisba, valamint kompetenciamérés vár rájuk.

Az Európai Bizottság idén márciusban fogadta el a drónokra vonatkozó technikai követelményeket meghatározó uniós szintű rendeleteket. „Az új szabályok meghatározzák azokat az alapelveket, amelyekkel szavatolható a biztonság, a védelem, valamint a magánélet és a személyes adatok védelme, emellett pedig csökkentik a bürokráciát és ösztönzik az innovációt” – olvasható az uniós repülésbiztonság reformjáról szóló tájékoztatóban. A törvény szükségességére vonatkozó részletes indoklásban kifejtik, hogy fontos megkülönböztetni egymástól a különféle drónokat, hiszen míg „egyes ilyen eszközök tömege és sebessége vetekszik a repülőgépekével, vannak olyanok is, amelyek nem többek apró elektronikus játéknál, és amelyek a fogyasztók széles köre számára elérhetők”.

Az EU törvényalkotói azzal számolnak, hogy

A történet érdekessége, hogy az EU-s szabályok úgynevezett kockázat- és teljesítményalapú megközelítése miatt (a jogalkotók a szabályok megalkotásakor figyelembe vették, hogy a polgári légi közlekedés különböző ágazataiban eltérő kockázatok jelentkeznek) a helikopterekre vagy könnyű sportrepülőgépekre egyszerűbb és olcsóbb jóváhagyási eljárásokat írtak elő, mint a kereskedelmi célú légi járművekre.