Járatvariációk koronavírus-vakcinára

Három változatban készítette el a következő öt év légi forgalmára vonatkozó előrejelzését az európai Eurocontrol polgári és katonai repülésügyi szervezet. Ezek annak alapján különböznek egymástól, hogy a koronavírus elleni hatásos oltóanyag 2021 nyarától vagy 2022 nyarától áll-e majd kellő mennyiségben rendelkezésre, illetve hogy ugyan lesz vakcina, de nem elég, vagy hozza-e a várt hatást. Bár a Pfizer és a BioNTch gyógyszergyár hétfői bejelentése szerint küszöbön a megoldás, csakhogy a 90 százalékban hatékonynak mondott készítményt még jóvá kell hagynia a brit gyógyszerfelügyeletnek, majd mindazon országok illetékes hatóságának, amelyekben használni akarják. Kedvező esetben jövőre megkezdődhetnek vele – és remélhetőleg más vakcinákkal is – a beoltások, ez pedig a légi közlekedés szempontjából azt jelenti, hogy esélyes az Eurocontrol legderűlátóbb előrejelzés-variánsának a megvalósulása.

Eszerint az európai légi forgalom (a repülések száma alapján) az év hátralévő részében éri el a mélypontját: a teljes, 2020-as adat 4,837 millió repülést jelent, a 2019-esnek mindössze a 44 százalékát.

A repülések jövő évre várt száma már duplázódhat, de még mindig csak a 2019-es 73 százalékánál, 2022-ben a 89 százalékánál, 2023-ban pedig a 96 százalékánál fog tartani.

Ki kell várni 2024 végét ahhoz, hogy a repülések 11,411 milliós számával az ágazat 3 százalékkal már meg is haladja a világjárvány előtti teljesítményét.

Ehhez az Eurocontrol nemcsak azt feltételezi, hogy rendelkezésre áll majd a szükséges mennyiségű és hatásos vakcina, hanem azt is, hogy bár egyelőre egyesek – főleg az idősebbek és a business class utasai – még vonakodnak repülőre szállni, addigra nagyjából helyreáll az utazás iránti bizalom. A légitársaságok tudják folytatni a beruházásaikat, a kereslet élénkülésével pedig újraerősödhetnek. Egyes hosszabb járatok, például az észak-atlantiak, hamarabb lendülnek majd be, mint a rövidebbek.

A B forgatókönyv szerint nemcsak csúszik a talpra állás, hanem az üteme is más lesz. A vizsgált ötéves időszak végére a repülőjáratok száma a 2019-es szintnek csak a 92 százalékára kapaszkodik fel, a száz százalékára pedig talán majd 2026-ban. A C, vagyis a vakcinahiányos esetre kidolgozott koreográfia szerint 2024-ben a múlt évi repülési teljesítménynek mindössze a 75 százaléka érhető el, a száz százaléka pedig esetleg 2029-ben. Bár ez esetben is lesz oltóanyag 2022 derekától, csak éppen nem elég, ezért a járvány megmarad, az utasok bizalma pedig alacsony lesz. Ebben a helyzetben – amikor a járvány más-más térségekben, más időben és gyakorisággal éled fel – a légitársaságok nehezen tudnak majd működni.

A repülés iránti 2024-es kereslet a 2019-estől 60-70 százalékkal marad el.

Az Eurocontrol a B és a C változat esetében is azt feltételezi, hogy a mélypont áthúzódik 2021 első harmadára, továbbá, hogy a B és a C görbe csak valamikor 2021 végén válik el élesen egymástól: a B meredekebb lesz, a C pedig szinte lineárisan folytatja az útját.

Volt néhány extra szempont

Az előrejelzés elkészítésekor figyelembe vették a járvány második hullámának erősségét, az egészségügyi és a korlátozó intézkedések erejét, az azoktól várt hatásokat, továbbá az oltóanyag rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének valószínűségét. Bekalkulálták a várható világgazdasági hatásokat, valamint hogy az egyes országokban eltérő mértékű az állami segítség. Számoltak légitársaságok csődjével is. Végül szempont volt a légi utazások iránt esetleg megcsappanó kereslet is, például a videokonferenciák előretörése, illetve az üdülni utazók óvatossága miatt. Persze a járvány mellett más kockázatokkal is kellett számolni. Ilyen a Brexit következménye. Igaz, az Eurocontrol nem tart attól, hogy a britek utazási és légi szállítási kedve csökken a kilépés átmeneti időszakában. Kockázat lehet a légi közlekedés átalakulása is, ám az előrejelzés nem kalkulált járatok megszüntetésével, újak indításával vagy változásával. Rögösnek látja viszont az európai gazdaság újraerősödösének útját.