Kína lett az egek ura

A pandémia éreztette drámai hatását a nemzetközi és a belföldi légi utazásban is: a globális forgalom tavaly teljesen leállt, ezért a repülőterek továbbra is az életben maradásért küzdenek – mondta Luis Felipe de Oliveira, a Repülőterek Nemzetközi Tanácsának (ACI) vezérigazgatója.

A világ tíz legforgalmasabb repülőtere a korábbi utasforgalom mintegy 45,7 százalékát veszítette el, globálisan az összes légikikötőből az utasok 65 százaléka maradt el.

Az eredmények azt mutatják, hogy a pandémia hatása a légi utasforgalomra továbbra is egyenetlen, mivel a különböző régiók eltérő kihívásokkal néznek szembe.

A kínai Kuangcsou-Pajjüni nemzetközi repülőtér regisztrálta tavaly a legmagasabb utasforgalmat az ACI adatai szerint. A repülőtéri forgalmat összesítő listán

a világ tíz legforgalmasabb légikikötőjéből hét Kínában található.

A világ legnépesebb országa viszonylag gyorsan ellenőrzése alá vonta a pandémiát, és a belföldi turisztikai iparág hamar új lendületet kapott, erre kiváló példa a shanghaji nemzetközi repülőtér, amely a 2019-es 46. helyről tavaly a kilencedik helyre lépett előre.

Ezzel szemben egyetlen európai repülőtér sem található a tíz legforgalmasabb repülőtér listáján, miközben a londoni Heathrow és a párizsi Charles de Gaulle repülőtér a 2019-es rangsorban még szerepelt.

Ráadásul Dubaj és Tokió is lemaradt a toplistáról 2020-ban. A világ egykori legforgalmasabb repülőtere, az egyesült államokbeli Atlantában lévő Hartsfield-Jackson nemzetközi repülőtér több mint két évtized után a rangsor második helyére csúszott.

A nehéz helyzet visszavezethető arra, hogy a légikikötők bevétele erősen függ a forgalom szintjétől, költségeik azonban a forgalom csökkenésével is nagyrészt változatlanok maradnak.

Bár a repülőterek az elmúlt időszakban visszafogták a működési költségeiket, egyes terminálokat bezártak, és a személyzet egy részét is elbocsátották, a bevételek és a kiadások közötti egyensúlyhiány ennek ellenére fennmaradt.

Az ACI nem számol azzal, hogy a globális utasforgalom 2024 előtt elérhetné a válság előtti szintet, mivel a tartós fellendülés csak az oltási folyamat felgyorsításával, a digitális egészségügyi igazolványok folyamatos fejlesztésével és a kormányok összehangolt és összetartó támogatásával valósulhat meg – tette hozzá Luis Felipe de Oliveira.