Megkongatták a vészharangot a vasúti fuvarozók – már a létünkért küzdünk

Azonnali állami beavatkozást sürget és legalább 2022. június 30-ig forrást is szeretne a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület és húsz vasútvállalat az elszálló villamosenergia-árak negatív hatásainak tompítása érdekében a szerdán megfogalmazott, közös nyilatkozatában. Kérik továbbá, hogy a döntéshozók fontolják meg a MÁV és a Hungrail által kidolgozott megoldási javaslatokat. Bár e javaslatok a nyilatkozatban nem szerepelnek, és a remélt forrás nagysága sem, a VG megkérdezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, milyen lépések várhatók az ügyben. Amint megérkezik a válasz, frissítjük cikkünket, addig is a nyilatkozatban felvázolt helyzetképet ismertetjük.

Drágulás és a közút megsegítése

Eszerint a vasútvállalatok – amelyek évente több mint 50 millió tonna áru szállításával járulnak hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez, és biztosítják közel tízezer család megélhetését – már a saját létükért küzdenek. Jelenleg olyan drága a vontatási energia, hogy emiatt bármelyik pillanatban összeomolhat a vasúti árufuvarozási  piac. Márpedig ennek – vetítik előre – az egész nemzetgazdaságban drasztikus következményei lehetnek: az országot a tranzitforgalmak el fogják kerülni, a maradék forgalom átterelődhet a közútra, annak minden (a nyilatkozatban felsorolt) hátrányával együtt.

Az vezetett a mai helyzetig, hogy a tavaly januárihoz képest mostanra drasztikusan megnőtt – megháromszorozódott – a vontatási energia díja. Ez már önmagában is nagy csapás a vasútvállalatoknak, amelyek közvetlen működési költségein belül az energiaköltségekre már az áramárrobbanás előtt is mintegy 20 százalék jutott. További ok, hogy eközben

a gázolaj ára egy év alatt „csak” 14,3 százalékkal nőtt,

valamint, hogy bár a vasúti áruszállítás a közútinál sokkal energiahatékonyabb, az állam mégis a közúti fuvarozást támogatja évente több mint 30 milliárd forinttal. Végül pedig a kormány azzal, hogy az áramárak elszabadulása idején maximálta az üzemanyag árát,   annak a nagyságát is kiszámíthatóvá tette, e döntését pedig a napokban három hónappal meghosszabbította. (Ez utóbbit viszont nyilván üdvözlik a közúti fuvarozók – a szerk.)

Dízelmozdonnyal a villamosított síneken

Mindezek miatt tehát egyre inkább megéri a vasúti forgalmat a közútra terelni, azt az árut pedig, amely a jellege miatt nem továbbítható kamionokkal, dízelmozdonyokkal vontatott szerelvényeken célszerű utaztatni. Ez utóbbi esetben azonban a dízelmozdonyos vonatok a több milliárd euróból villamosított és felújított pályahálózaton haladnának.

Jelenleg viszont a tehervonatokat többnyire villanymozdonyok vontatják.

A villanyról dízelvontatásra való váltással a közös nyilatkozat szerint szükségtelenné válnának azok a kiemelt állami fejlesztések (V0-s vasúti körgyűrű, Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése, Záhony fejlesztése stb.) és a vasúti egyes kocsi fuvarozás támogatása, amelyek egyik célja, hogy klímavédelmi megfontolásból 2030-ra a jelenlegi 18 százalékról legalább 30-ra nőjön a vasúti piac részesedése az áruszállításban. Ez a jelenlegi évi  50 millió tonna után közel 75 milliót jelentene.

Mindazonáltal az áram és a dízel ára közötti különbség nem elsősorban a villanyról dízelmozdonyra, hanem a vasútról a közútra való váltást ösztönzi az aláírók szerint.

A nyilatkozathoz a következő cégek csatlakoztak: Rail Cargo Hungaria Zrt., MMV Zrt., CER Hungary Zrt., Metrans Danubia a.s., Eurogate Rail Hungary Zrt., DB Cargo Hungária Kft., PKP Cargo International HU Zrt., LTE Hungária Kft., Retrack Slovakia s.r.o., Komplex Rail Kft., Central Railways a.s., FOX Rail Zrt., RTB Cargo Hungaria Kft., PRVA Slovenska Zeleznicna a.s., MTMG Zrt., V-Híd Vagyonkezelő Kft., Train Hungary Magánvasút Kft., CD Cargo Hungary Kft., Continental Railway Solution Kft. és Petrolsped Slovakia s.r.o.