Sokmilliárdos bevételt remélhet a logisztikai szektor

A magyar–ukrán határ közelében lévő vasúti infrastruktúra fejlesztését sürgeti a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ), elsősorban az Ukrajnán át várható évi ötmillió tonna gabona fogadása, másrészt az Ukrajnában folyó háború kapcsán jelentkező további fuvarozási igények kielégítésére. Közleménye szerint az állami és uniós forrásból megvalósítandó beruházások révén a következő években sok milliárd forint bevétele keletkezhet a magyarországi logisztikai ágazatnak az ukrán termékek világpiacra juttatásán keresztül.

Emlékeztet, hogy Magyarországon a határ mentén – Záhonyban és Fényeslitkén – már most jelentős átrakási kapacitás áll rendelkezésre, de ezt a vasúti pálya állapota miatt csak nagyon korlátozottan lehet kihasználni. Ugyanakkor a napokban az Európai Bizottság is szolidaritási folyosók létrehozására tett javaslatot, amelyekkel biztosítható, hogy Ukrajna exportálhassa a gabonát, valamint hozzájusson a humanitárius szállítmányok mellett egyéb szükséges árukhoz, a takarmánytól a műtrágyáig.

Az MLSZKSZ állami és piaci szereplőkkel is egyeztetve összegyűjtötte azokat a legfontosabb beavatkozási pontokat, amelyek meglépése esetén Záhony térsége, a vasúti logisztika és a magyar gazdaság a legtöbbet profitálhatna a helyzetből

– idézi a közlemény Fülöp Zsoltot, a szövetség elnökét. 

A szövetség szerint mintegy 46 milliárd forint állami támogatásra van szükség, amelynek jelentős részét később le lehetne hívni uniós forrásokból, ugyanis az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) következő pályázati felhívásai keretében támogathatók lesznek az Ukrajnával való közlekedési összeköttetések javítását célzó projektek.

Az MLSZKSZ szerint az elvégzendő feladatok között szerepel a Záhony–Csap határátkelő teherforgalom előtti megnyitása, a vasúti infrastruktúra ütemezett felújítása, a munkaerő megtartásának támogatása, az átrakodó- és tárolókapacitás fejlesztése, ideértve a mobil rakodógépek beszerzését, egy 20–25 ezer tonna kapacitású átmeneti gabonatároló kialakítását, be kellene szerezni normál nyomtávú gabonaszállító vasúti kocsikat, és fel kellene gyorsítani a határon való átjutást is. A szövetség ezért kérte a kormányt, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket az ukrán féllel, valamint kérje az unió támogatását is, minthogy schengeni határról van szó.

A mostani ad hoc üzletek miatt Záhony körzetében nem érdemes olyan beruházást csinálni, amely maximum másfél évre szól, és ezt nemzetgazdasági szempontból is nagyon fontos hangsúlyozni. Nem az átrakási, hanem a vasúti infrastruktúra fejlesztésére – köztük a vágányok karbantartására, a tolatási képességek növelésére – lenne szükség rövid távon – válaszolt a VG-nek Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria Zrt. igazgatósági elnöke. Magyarázata szerint ugyanis az ukrán gabona tranzitja, amelyet most mindenki a világ legnagyobb üzletének gondol, hiszen 20–25 millió tonnát kellene néhány hónap alatt elhozni Ukrajnából, csak rövid távú lehetőség. Ezért fölösleges gabonasilókat építeni, mivel a gabona nem a magyar piacra érkezik, hanem továbbfuvaroztatják. 

Ráadásul ki gondolná azt, hogy hosszú távon megéri Ukrajnából Záhonyon át szállítani Konstanca fekete-tengeri kikötőjébe az ukrán gabonát?

– tette fel a kérdést Kovács Imre. Rövid távon azonban érdemes plusz-, meglévő kapacitásokat visszahozni a rendszerbe, erre készülnek a szomszédos országokban is. „Mi a Rail Cargo Hungariánál úgy tudjuk az ukrán gabona tranzitját segíteni, hogy más országokból allokálunk erre a feladatra eszközöket, a magyar gabonaexportra dedikált vagonokat itt nem vetjük be” – mondta végezetül Kovács Imre.