Hidrogén üzemanyagcellás motorvonat beszerzéséhez szükséges nyilvános, előzetes piaci konzultációs indított a MÁV-Start – jelentette be a Facebookon Vitézy Dávid államtitkár. A piackutatás – mint írja – „lényegében a közbeszerzési eljárások szabályain belül lefolytatható”. A vasúttársaság azt kívánja felmérni lehetséges gyártók körében, hogy mire képes jelenleg a járműpiac.
Az első, még kísérleti hidrogén üzemanyagcellás motorvonatok már megjelentek Európában, a két piacvezető, az Alstom és a Siemens is bemutatta már a járművét, de más gyártók is kaptak már megrendeléseket Németországban, Franciaországban és Olaszországban. Az új technológia alapvetően a dízel motorvonatok mellékvonalakon való kiváltását szolgálják. A MÁV-Start felhívására bármilyen gyártó jelentkezhet, de a MÁV-Start a szerinte szóba jöhető 15 cégnek külön is elküldte a felhívást.
Tavaly decemberben a francia Alstom elnök-vezérigazgatója, Henri Poupart-Lafarge a VG-nek már jelezte, hogy a Mollal szándéknyilatkozat írt alá arról, hogy megosztják a hidrogénhajtású vonat gyártásával, üzemeltetésével, az infrastruktúrájával kapcsolatos tapasztalatokat, illetve azokat, amelyek a gazdasági környezetre gyakorolt hatására vonatkoznak. Az Alstomhoz érkező visszajelzések rendkívül jók az első, már üzemben lévő hidrogénvonatról. A hidrogén (és más, előremutató) technológiákról Ansgar Brockmeyer, a svájci Stadler vasúti járműgyártó csoport vezérigazgató-helyettese is beszélt a VG-nek. Egyebek mellett közölte, hogy cége intenzíven tárgyal nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is arról, hogy kész megosztani mind a négy technológiájával kapcsolatos tapasztalatait.
Vitézy Dávid kiemeli, hogy Magyarországon különösen sürgős a dízel motorvonatok cseréje, de a hagyományos dízel technológiájú motorvonatok a klímavédelmi szempontok miatt lényegében ki is kopnak a járműgyártók kínálatából. A vasúti járműipar a jövőt az akkus és a hidrogéncellás technológiában látja a nem villamosított vonalakon.
A hidrogéncellás járművek előnye az akkusokkal szemben, hogy sokkal nagyobb a hatótávuk, egy töltés akár 1000 kilométerre, azaz több napra is elég, mindemellett a tartályokat gyorsan, a gázolajéhoz hasonló idő alatt lehet feltölteni.
A hidrogéncellás járművön tartályokban, nagy nyomáson szállított hidrogént a levegő oxigénjével egyesítik az üzemanyagcellákon (tehát nem elégetik), és így áramot termelnek. A végtermék víz, amely pára formájában a levegőbe engedhető, vagy hasznosítható például télen a jármű fűtésére, illetve a víztartályok feltöltésére. Alapvetően környezet- és klímabarát technológiáról van szó – főleg, ha a hidrogén előállítása is zöld módon történik, amire szintén van szándék már hazánkban. Mivel a szerelvény induláskor nagy teljesítményt vesz föl, akkumulátorokat is beépítenek, a kezdeti gyorsításkor ezek is segítik a hajtást, illetve a fékezési energiával lehet őket tölteni.
Piacfelmérésről van szó, még maga a vásárlás nem biztos, ám a kérdések azért jól körülírják, hogy ha lesz később beszerzés, milyen paraméterekre lehet számítani – magyarázza az államtitkár.
„A MÁV-Starttal egy 18 járműves keretszerződésben gondolkodunk, ebből először 6 vonatot lehetne lehívni, később legalább hármas csoportokban a többit.
A legnagyobb sebesség 140 vagy 160 km/óra lehet, az ülőhelyek száma 120, illetve egyes járművek esetében 180 vagy 200. A döntés a piackutatás eredményének függvényében 2022 végéig születik a továbblépésről. Ha ez a technológia hazai alkalmazását jelenti – Magyarország nemzeti hidrogénstratégiájával összhangban –, akkor az új motorvonatokat az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszeréből származó bevételek terhére a magyar kormány Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszere keretében finanszírozná.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.