Párbeszédet kérnek a kormánytól a vasúttársaságok
A szeptember végén bejelentett kormányzati segítség eddig még nem érkezett meg a vasúti árufuvarozási szektor terheinek könnyítése érdekében, emiatt fokozódik a bizonytalanság és aggodalom a vállalkozó vasúti társaságoknál, akik
2022-ben 24 milliárd forint többletköltséget kell elszenvedjenek a drasztikusan megnövekedett energiaárak miatt – írja közleményében a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület,
amely azt is megjegyzi, a vasút mostanáig minden energiaintenzív támogatási programból kimaradt. A vállalkozó vasúti társaságokat is képviselő Hungrail ezért a lehető leghamarabb párbeszédet kíván kezdeményezni a közlekedésért felelős tárca új vezetőjével, Lázár Jánossal.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, két hónapja az azóta már megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) november közepén menesztett közlekedésért felelős államtitkára, Vitézy Dávid felvázolta, hogy a minisztériumban kidolgozott javaslat szerint átlagosan körülbelül 40 százalékkal csökkenhet a vasúttársaságok pályahasználati díja, és a hálózat-hozzáférési díj (HHD) felárát is eltörölnék, így
évente 8-9 milliárd forinttal lehetnek kisebbek a vasúti árufuvarozók terhei.
Rendkívüli bejelentés: újabb távozó a kormánybólAz eddigi közlekedési államtitkári feladataim véget érnek – közölte közösségi oldalán Vitézy Dávid, nem sokkal azt követően, hogy bejelentették, megszűnik a Technológiai és Ipari Minisztérium. |
Az egyesület kommünikéje kiemeli, habár az intézkedés lélegzethez juttathatná az ágazatot, amelynél a villamosenergia díja a korábbi hét-nyolc százalék helyett mára a kiadások körülbelül egyharmadát teszi ki, az állami szerepvállalás azonban továbbra is várat magára.
A Hungrail rámutat, hogy a növekvő energiaárak folyamatosan veszélyeztetik a hazai ellátási láncok működését, ugyanis a jelenlegi finanszírozási környezet jelentős kockázatot rejt magában: például összeomolhatnak azok az ellátási láncok is, amelyek nagymértékben támaszkodnak a vasúti árufuvarozásra.
A Fenntartható és Intelligens Mobilitási Stratégia célkitűzése, hogy 2030-ra a közúti áruszállítás 30 százalékát vasútra vagy egyéb környezetkímélő szállítási módra kell terelni. Magyarországon éves szinten jelenleg 50 millió tonna áru mozog vasúton – ami az egyik legenergiaintenzívebb szektor, a fuvarfeladatok 90 százalékát elektromos vontatással teljesítik – és ezen felül még mintegy 20 millió tonna árut kell átterelni rá a következő hét évben.
Az írás megjegyzi: e szektor nélkül nem működik az ellátási lánc, nem kap elég nyersanyagot az ipar, és az áruk nem jutnak el az értékesítési pontokra, továbbá
az emberi környezet jelenlegi minőségét csak a vasúti fuvarozás fenntartásával lehet megőrizni, illetve javítani, ezért okvetlenül szükség van egy olyan forgatókönyvre, amely lélegeztetőgépen tartja a vasútvállalatokat addig is, amíg a kormányhatározat nem kerül kihirdetésre.
A Hungrail támogatja azt a javaslatot, miszerint a végleges döntés megszületéséig az egyes társaságokkal a MÁV egyezzen meg arról, hogy az október és december közötti időszakra vonatkozóan csak a felár elengedésének összegével csökkentett díjat kelljen kifizetnie.
Visszafordíthatatlan bajjal járhat Ursula von der Leyen nemtörődömségeA vasúti szakma szerint az Európai Bizottság nem reagált érdemben a súlyos problémákra, pedig a szektor akár kétmilliárd eurós veszteséget is elszenvedhet a villamosenergia-árak drasztikus emelkedése miatt. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.