Most a közút miatt fájhat Lázár János feje

Drasztikusan nőnek a hazai úthasználók díjai a megtett úttal arányos díjfizetési rendszerben a jövő év első napjától. Ám a közúti közlekedéssel összefüggő levegőszennyezés és zajártalom miatt kivethető, úgynevezett külsőköltség-díj számításának rendkívül összetett módszertana miatt az érintett vállalkozások nem tudják kalkulálni a fizetnivaló konkrét nagyságát.

Ezért a közúti fuvarozókat és személyszállítókat tömörítő két szervezet, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a NiT Hungary négy pontban kért határozott szakmai megerősítést Lázár János építési és közlekedési minisztertől. Arról, hogy

• Október elején hivatalosan közzéteszik a külsőköltség-díjjal kiegészülő, a jogszabályban eurócentben megadott úthasználati díjak forintban meghatározott nagyságát,
• A közzététel átlátható és közérthető lesz,
• Az útdíjszedő honlapján kellő időben közzétesznek egy útdíjkalkulátort, az új útdíjszámítási módszertan ugyanis kizárja az egzakt, járműtípusonként kilométerre vetített pontos útdíjmérték közzétételét,
• Végül tudni szeretnék, hogy jól értelmezik-a jogszabályt azt gondolva, hogy jövőre megszűnik az automatikus, októberi útdíjemelés, amely a júliusi fogyasztói árindexen alapul, helyette a díjszerkezetet évente egyszer vizsgálják felül, a külsőköltségdíjat legkésőbb a tárgyév előtti november 30-ig. Az új díjakat legkésőbb a hatálybalépés előtti 30. napon teszik közzé az útdíjbeszedő honlapján.

Kérésük kapcsán a szervezetek vezetői (Barna Zsolt és Füle László) kedvező példaként említik, hogy a NÚSZ Zrt. már közzétette a megnövelt útdíj ez év október 1-jétől alkalmazandó, áfával emelt, bruttó 17,6 százalékos nagyságát. Így azzal az úthasználók számolhatnak, beépíthetik a fuvardíjaikba. Annyit a január 1-jétől hatályos új rendszerről is látnak konkrét végső díjak ismerete nélkül is látnak, hogy az további, jelentős kiadást okoz számukra, hiszen újabb díjszakaszok válnak útdíjkötelessé, megszűnik a díjaknak a járművek környezetvédelmi besorolás szerinti differenciálása, a külsőköltségdíjak pedig ténylegesen beépülnek a költségeik szerkezetébe.

Fajlagosan magasabb lesz az útdíj, mint a gázolaj ára

A konkrét fuvar jellemzőitől függően a kiadásaiknak már most is a 20-30 százalékát viszi el az útdíj, ezt növeli az októbertől, majd a jövő januártól hatályos további díjemelés. Az egy kilométerre eső útdíj már most is megközelíti, az októberi díjemeléssel pedig meg is fogja haladni az egy kilométerre jutó üzemanyagköltséget. E kiadás tehát (persze a gázolajárak függvényében) a közúti fuvarozásnak legalább az év utolsó negyedében az egyik legmagasabb, egyben meghatározó költsége lesz.

Kicsit előreszaladt a hazai szabályozás

Van más is. A januártól bevezetendő útdíjemelés, amely a hatásvizsgálatok szerint 150,773 milliárd forintos költségvetési többletbevételt ígér, mintegy felerészben a hazai közúti fuvarozókat fogja terhelni. Abból kiindulva, hogy a NÚSZ adatai szerint a 2022-es teljes bevétel 452 milliárd forint volt, 

Ezt a fuvarozók a saját érdekükben kénytelenek tovább hárítani a megrendelőkre, a fogyasztókra terhelni, ami viszont ellentétes a kormány infláció leszorítását célzó törekvéseivel. Ráadásul az az európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amelyre alapozva 2024. január 1-től sor kerülne az említett magyarországi díjemelésre, a tagállamoknak csak 2024. március 1. határidővel kell átültetniük a saját jogrendjükbe, a külsőköltségdíj bevezetésének viszont nincs előírt dátuma. Arra csak 2026. március 25-től él a kötelező állami alkalmazás. A miniszternek küldött levél szerint ezért célszerű lenne az ilyen mértékű emeléssel járó díjrendszer bevezetését kiegyensúlyozott, gazdaságilag fellendülő, csekély inflációval terhelt környezetre időzíteni.

Megdrágulnak a buszos osztálykirándulások

A levél aláírói az autóbuszos vállalkozások számára borítékolhatóan sokkolónak nevezik, hogy 2024 február 1-jétől bekerülnek a megtett úttal arányos díjfizetési rendszerbe a 3,5 tonnásnál nagyobb buszok. Egyelőre még azt a rendszert élvezik, amelynek a díjait méltányosnak, továbbá az éves, illetve a törtidőszakos jellege miatt jól kalkulálhatónak és a szolgáltatás díjába könnyen beépíthetőnek nevezi az MKFE és a NiT vezetője. 

Egy főre jutó mértéke nagyságrendekkel nő meg, a hatását pedig különösképpen az alacsony fizetőképességű szegmensben, vagyis a nyugdíjas és az iskolás csoportok érzik majd meg. Emiatt kevesebb belföldi és rövidebb, határon túli kirándulás indulhat.

Ebben a témában ezért a következőkről kér tájékoztatást (megerősítést vagy cáfolatot) a két szervezet:

• Az új útdíjfizetési rendszerben az autóbuszokat kizárólag a tengelyszám alapján kategorizálják-e? (Rendkívül aggályos ugyanis, hogy a jogszabály nem tenne különbséget kis és nagy járművek között. A javaslat szerint a tengelyszámon kívüli más paramétereket is figyelembe kellene venni.)
• A buszok útdíja azonos lesz-e az árufuvarozó járművekével?
• Változik-e az érintett járatokon a buszjegy-értékesítés rendszere?
• Kap-e kedvezményt a buszos közszolgáltatás?

Sorra bírságolják a mázsára állított teherautókat

Ez év szeptemberétől 30 százalékkal nő a megengedett tömeget túllépő teherautókra a tengelysúlymérő (TSM) rendszerben kiróható bírság. A NiT mostani, de már korábban is jelzett javaslata szerint azonban a jogszabályba be kellene illeszteni a tengelysúly és az össztömeg esetében egy általános, 500 kilogrammos toleranciaértéket. Az esetleges túllépés mögött ugyanis nem feltétlenül rosszhiszeműség áll: 

Az ilyen szabályszegések esetében a fuvarozó/gépjárművezető ellenőrzési lehetősége emellett rendkívül korlátozott, kárt, közlekedésbiztonsági kockázatot pedig nem okoz az ilyen csekély mértékű túllépés, legalábbis nem a bírsággal azonos mértékben.