Ismét jelentősen kedvező környezeti hatást ért el az MNB zöldkötvény-portfóliója
A portfólió kiépítésén túl kiemelt jelentősége van a befektetésekkel generált kedvező környezeti hatások nyomon követésének is. Ezt figyelembe véve az MNB a zöldkötvény-befektetések éves kedvező környezeti hatását is monitorozza, valamint a transzparencia és a jó példamutatás céljával már harmadik éve publikálja azt. Tavaly ez a hatás 73 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülése volt, amely hozzávetőlegesen egy 15 ezer fős magyar település éves karbonlábnyoma. A zöldkötvény-portfólióval az MNB aktív szereplője a fenntartható növekedést támogató piaci szegmensnek a mandátumában megfogalmazott klímakockázati célokkal összhangban, miközben a tartalékkezelés elsődleges feladatait (likviditás, biztonság, hozam) is maximálisan szem előtt tartja.
A tartalékkezelés zöldítése terén az elsők között az MNB
Az MNB 2019-ben kezdte meg elkülönített zöldkötvény-portfóliójának kiépítését. Ennnek a mérete a tartalékon belül megközelítőleg a zöldkötvények globális piacának méretét (~1-2 százalék) tükrözi, amelyet elsősorban likviditási szempontok indokolnak. A zöldkötvény-portfólió kockázat-hozam karakterisztikái a zöldbefektetések szándékolt céljából fakadóan csak a kamatkockázat (némileg hosszabb duration) tekintetében térnek el a devizatartalék egyéb kötvénytípusú befektetéseitől, mivel ezek az eszközök jellemzően hosszabb távú beruházásokat finanszíroznak.
A zöldkötvény-portfólió kezelése során kiemelt jelentőségű a befektetések környezeti hatáselemzése, a várható vagy megvalósult kedvező környezeti hatások monitorozása.
Az egyes kibocsátók szintjén megismert környezeti hatások lehetővé teszik, hogy a portfóliót ne csak pénzügyileg, hanem az elért szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés szintjén is monitorozni lehessen az elsődleges pénzügyi célok – hozam/kockázat – megtartása mellett.
A zöldkötvények által finanszírozott projektek kedvező környezeti hatása elsősorban valamilyen alappályával szemben értelmezendő:
ez utóbbi a zöldprojektek megvalósulásának hiánya esetén történő hipotetikus szén-dioxid-kibocsátást és egyéb környezeti terhelést jelenti. A zöldprojektek örvendetes hatása javarészt így a várhatóan elkerült szén-dioxid-kibocsátásban érhető tetten. Ezen alappályák meghatározása azonban jó néhány feltételezésen alapul, valamint projekttípusonként, régiónként is változik, ezért hosszabb távon lényeges elem lesz a tényleges és a korábban várt kedvező környezeti hatások aggregált szinten való összevetése is. Természetesen további abszolút mutatókat is publikálnak a kibocsátók többségénél, mint a finanszírozott megújuló kapacitások mérete és várható éves termelése, az MNB ezen sokrétű adatokat is nyomon követi.
Fontos hangsúlyozni, hogy a zöldkötvényeknek ideális esetben az adott kibocsátó vállalati szintű zöldstratégiájába kell illeszkednie:
az egyes megvalósuló zöldprojektek építőkockát kell jelentsenek a cég hiteles kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos terveiben. Amennyiben a kötvények a későbbiekben zöldszempontból nem teljesítik a várakozásokat, úgy az MNB mérlegelheti az érintett kötvények eladását, ezzel támogatva a portfólió és tágabb értelemben a zöldkötvények piacának integritását, a greenwashing jelenségének lehetőség szerinti visszaszorítását.
Egy közepes méretű magyar város – Az MNB zöldkötvény-portfóliójának környezeti hatásai
A zöldkötvény-portfólió létrehozását követően kulcsfontosságú a befektetésekkel generált kedvező környezeti hatások nyomon követése. Ezt szem előtt tartva az MNB harmadik alkalommal készítette el zöldkötvény-portfóliójának környezeti hatáselemzését. Az elemzés kimutatta, hogy hozzávetőlegesen egy 15 ezer fős magyar település éves karbonlábnyomának (hazánkban az egy főre jutó ÜHG-kibocsátás kb. 5 tonna) megfelelő, mintegy 73 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülésével egyenértékű évente az MNB által tartott zöldkötvény-portfólió hatása. A szén-dioxid-kibocsátás elkerülésén kívül más kedvező környezeti hatások is megragadhatók lennének, azonban az adatok elérhetősége, minősége jelenleg nem teszi lehetővé azok megbízható számszerűsítését. A zöldkötvény-kibocsátók jelentéseinek fejlődésével párhuzamosan az MNB is törekszik a jövőben minél átfogóbb hatáselemzést készíteni.
Ilyen mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás-elkerülés hozzávetőlegesen 27 ezer személyautó átlagos éves kibocsátásának vagy 980 ezer mobiltelefon gyártásából és egy évre jutó használatából eredő kibocsátásának felel meg. Személyautók esetén átlagosan 7 literes fogyasztással számoltunk 100 km-en, és éves futásnak 16 ezer km-t vettünk alapul. Mobiltelefonok esetén átlagosan 75 kg szén-dioxid-kibocsátással számoltunk a gyártásból és 1 évre jutó használatból eredően.
Az előző évben kimutatott mintegy 94 ezer tonnányi szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez képest tapasztalt csökkenés több tényezőből fakad, amelyek közül kiemelhető a zöldkötvény-portfólión belüli kötvények közötti átrendeződés.
Ahogy már hangsúlyoztuk, a zöldkötvény-portfólió kezelése nem tér el a többi portfólió kezelésétől a pénzügyi és egyéb tradicionális tartalékkezelési célok (például benchmarkok követése) tekintetében. Ebből fakadóan a zöldkötvények által generált környezeti hatások mértéke nem optimalizáltan célzott, hanem egy következmény. Így előfordulhat, hogy a magasabb környezeti hatást felmutatni tudó (például a megújuló projekteket finanszírozó) kötvények eladását alacsonyabb környezeti hatású (például energiahatékony épületeket finanszírozó fedezett) kötvények vétele követ. A zöldátalakulásban azonban minden projekttípus fontos szerepet kaphat, ezért a környezeti hatások egydimenziós – például csak kibocsátáscsökkentő hatások mentén való – optimalizálása akkor sem lenne célravezető, ha elsősorban nem a pénzügyi megfontolások vezérelnék a döntéseket. További eltérést okozhat a megspórolt karbonlábnyom méretében a már említett kibocsátási alappálya hipotézis, amely hasonló projektek esetén is eltérő környezeti hatást generálhat régiónként, kibocsátóként.
A finanszírozott projekttípusok egymáshoz viszonyított aránya összhangban van a teljes piaci eloszlással. A zöldkötvény-portfólió által finanszírozott projektek közel 60 százalékát a megújuló energia és a zöldépületek adják.
Lényeges, hogy az MNB nem az adott projektek kockázatát, hanem magas besorolású – sok esetben AAA – kibocsátók hitelkockázatát vállalja.
A zöldkötvény-portfólió euróban denominált, amely a kibocsátók európai túlsúlyában, valamint a megvalósult zöldprojektek földrajzi eloszlásában is megmutatkozik.
Ugyanakkor – elsősorban a szupranacionális kibocsátók projektjeinek köszönhetően – ázsiai és afrikai projekteket is finanszíroztak, amelyek sok esetben még hatékonyabb általános zöldmegtérülést generálnak az ezen országok sokszor szennyezőbb működését felváltó zöldberuházások miatt.
A kötvénykibocsátók a jelentéseikben rendszerint nevesítik, hogy a finanszírozott projektek az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDG) közül melyeket érintik. Az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 átfogó cél a 2030-ig tartó időszakra fogalmaz meg egy keretrendszert, amely több előre definiált feladaton keresztül kísérli meg fenntartható pályára állítani a világot. A célok közül a vásárolt zöldkötvények elsősorban az éghajlatváltozáshoz, az energiahatékonysághoz, a tiszta energiához kapcsolódó célokat segítik elő.
Az MNB 2022-ben 73 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás-elkerülést ért el az általa tartott zöldkötvény-portfóliónak köszönhetően, ami hozzávetőlegesen egy 15 ezer fős magyar település éves karbonlábnyoma.
Összességében elmondható, hogy a zöldkötvény-portfólióval az MNB aktív szereplője a fenntartható növekedést támogató piaci szegmensnek, miközben a tartalékkezelés elsődleges feladatait (likviditás, biztonság, hozam) is maximálisan szem előtt tartja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.