A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára fontos a piaci szereplők fizetési szokásainak vizsgálata, illetve ezen belül az elektronikus fizetési módok használati arányának felmérése. A legutóbbi fizetési szokásokról szóló MNB-tanulmányban a szerzők a lakosság fizetési szokásait vizsgálták, a 2020 őszén készített kérdőíves, reprezentatív felmérés adatait felhasználva. Ebből kiderült, hogy napjainkban már szinte mindenki könnyen használhatja az elektronikus fizetési módokat, hat év alatt közel 10 százalékpontot emelkedett a bankszámla- és bankkártya-lefedettség. A felnőttkorú lakosság 87 százaléka rendelkezik legalább egy bankszámlával, és 85 százaléka legalább egy bankkártyával.
Az MNB eredményei szerint a lakosság 80 százaléka veszi igénybe az elektronikus fizetési módokat. A számlafizetések és az internetes vásárlások esetében az elektronikus fizetést alkalmazók aránya már meghaladja a készpénzzel fizetőkét. Emellett a modernebb megoldásokat, például a mobilfizetést és a nem banki fintech fizetési alkalmazásokat is egyre többen használják.
Az elektronikus fizetési módokon belül a legnépszerűbb a kártyás fizetés, ezt a lakosság csaknem háromnegyede használja, ezt követi majdnem holtversenyben a sárga csekk bankkártyával vagy mobilfizetési alkalmazással történő kiegyenlítése, a csoportos beszedés és az átutalás, ezek a fizetési módok a felnőtt lakosság több mint egyharmadánál figyelhetők meg. A készpénzhasználaton belül a sárga csekkes, készpénzes fizetést a felnőtt lakosok 50 százaléka használja.
A kártyás fizetést használók aránya az elmúlt hat évben 14 százalékponttal nőtt, az átutalás 11, a csoportos beszedés pedig 10 százalékponttal emelkedett, míg a sárga csekk készpénzes kiegyenlítésének használati arányában 20 százalékpontos csökkenés látható. Emellett fontos megemlíteni, hogy a lakosok már több mint negyede használ mobiltelefont fizetéskor.
Nem csoda, hogy a legfrissebb jegybanki adatok szerint kilőtt a kártyás fizetések aránya. 2022 első negyedévében hajszál híján harmadával nőtt a belföldi bankkártyás vásárlási tranzakciók értéke a megelőző év azonos időszakához képest, és meghaladta a 2606 milliárd forintot. A vásárlási műveletek száma is több mint 30 százalékkal nőtt éves összevetésben, megközelítve a 313,4 milliót.
A felnőtt lakosság negyede használ már legalább egy fizetési helyzetben mobiltelefont. A legtöbben, a mobillal fizetők 62 százaléka internetes vásárlásoknál veszi igénybe ezt a lehetőséget, de a parkolásnál (nem sms-küldéssel, hanem mobiltelefonos alkalmazással) és a bolti vásárlások esetében a mobilfizetők aránya is közel azonos, rendre 57 és 55 százalék. A magánszemélyek közötti pénzküldést pedig a mobillal fizetők 35 százaléka veszi igénybe. Az interneten vásárlók 36 százaléka nem banki fintechalkalmazással fizet ebben a helyzetben.
A lakosság közel harmada vásárol interneten, ezen belül majdnem mindenki használ valamilyen elektronikus fizetési megoldást, sőt az interneten vásárlók majdnem harmada csak elektronikusan fizet. Az elektronikus fizetési lehetőségeket külön-külön is nézve: a bankkártyával interneten és az átvételkor történő fizetés a legnépszerűbb, az interneten vásárlók közel háromnegyede veszi igénybe ezt a lehetőséget. Ezt követi az egyedi átutalással és a nem banki fintech fizetési alkalmazással történő fizetés 47, illetve 36 százalékkal.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a fizetési módok használatának rendszeressége is eltérő lehet. Akik egyedi átutalással és a nem banki fizetési megoldásokkal fizetnek internetes vásárlásnál, nagyobb arányban jelölték a rendszeres használatot, mint akik bankkártyával fizetnek. Ezeknek az eredményeknek az esetében azt is figyelembe kell venni, hogy előfordulhat, hogy internetes vásárlásnál korlátozottabb fizetési lehetőségek állhatnak rendelkezésre, mint egyéb helyzetekben.
A fiatalabb korosztály nyitottabb az újabb fizetési lehetőségekre. A legfiatalabb felnőtt korosztály csaknem fele alkalmazza a mobilfizetési és ötöde a nem banki fintech fizetési lehetőségeket internetes vásárlásoknál. Mobilapplikációt főleg a fiatalabb korosztály használ, a legfiatalabbaktól a 60 év felettiekig 45 százalékról fokozatosan 11-re csökken ennek a fizetési módnak a használata. Míg a fiatalabb válaszadóknál napi 0,8–1,0 kártyás tranzakciót regisztráltak, az időseknél ez az érték mindössze 0,4. A készpénzes vásárlások esetében a 60 év feletti korosztályra vonatkozó 1,1-es érték csak kevéssel haladja meg ugyan a fiatalabbakra jellemző 0,9–1,0 darabot, az egyes fizetési módok használatát tekintve így is elmondható, hogy a legidősebbek a tranzakcióik majdnem 70 százalékát készpénzzel teljesítik, szemben a 60 év alattiakra jellemző 48–53 százalékkal.
A különböző szociodemográfiai tényezők alapján képzett csoportokat vizsgálva látható, hogy az egyes csoportokban szignifikánsan eltérő a nyitottság az elektronikus fizetésre. Az életkor növekedésével csökken, a végzettségi szint és a háztartás egy főre jutó jövedelmének növekedésével pedig nő az elektronikus fizetési módok használati aránya. A legmagasabb iskolai végzettség szintjének emelkedésével egyértelműen nő az elektronikus fizetési módok használati aránya mind aggregáltan, mind pedig specifikusan az egyes fizetési helyzetekben. Míg a legalacsonyabb végzettségű felnőtt lakosok mindössze 43 százaléka használ valamilyen elektronikus fizetési módot, addig a felsőfokú végzettségűeknél ez az arány 94 százalék.
A foglalkoztatottsági státusz szerint az aktív munkavállalók és a tanulók a legnyitottabbak az elektronikus fizetésre, a nyugdíjasok pedig a legkevésbé. Ez látszódik a mobilfizetésnél és az internetes vásárlásnál a nem banki fintech fizetési megoldások igénybevételéből is. Életkor szerint: míg a legfiatalabbaknál, a 18–29 éveseknél az említett megoldásokat a korcsoportba tartozók fele, illetve ötöde használja, addig az életkor emelkedésével a használati arány csökken, de még az 50 felettiek esetében is látható, hogy vannak, akik igénybe veszik ezeket a lehetőségeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.