Virtuális túra a lélek szanatóriumaiban

Több mint tíz évet töltött a világ legszebb könyvtárainak megörökítésével Massimo Listri. Az olasz fotográfus a közelmúltban adta ki könyvét, amelyben csaknem hatszáz oldalon keresztül mutatja be a lenyűgöző létesítményeket a világ minden tájáról. A válogatás szempontjai között szerepelt a könyvtárak történelmi értéke, építészeti megoldásaik, valamint a bennük található különleges könyvek.

A kötetbe számos másik mellett bekerült a Sankt Gallen-i apátsági könyvtár, amely Svájc legrégebbi bibliotékája. Nemcsak a gyűjtemény lenyűgöző, hanem az annak helyet adó épület is, amely 1983 óta része a világörökségnek. Az apátságban 937-ben tűzvész pusztított, ám a könyvtár megmenekült a lángoktól. A bejárat felett görögül A lélek szanatóriuma felirat olvasható. Az épületben mintegy 2100 kéziratot őriznek, amelyek a 8. és 15. század közötti időkből származnak, közülük 1650 úgynevezett ősnyomtatvány (incunabulum). Összesen 160 000 kötet található itt, ezek közül az 1990 után kiadottak kikölcsönözhetők, míg a korábbiak csak az olvasóteremben olvashatók. Több mint 400 kézirat digitális formában is elérhető a virtuális könyvtárban.

Lisszabonban található a 18. században épült Mafra-palota, a barokk stílusú, de olasz neoklasszikus hatásokat is tükröző épületben egy 36 000 könyvritkaságot felvonultató könyvtár is helyet kapott. A gyűjtemény 1771-ben nyílt meg, és

a figyelemre méltó könyvek mellett érdekessége, hogy a nyitás óta denevérkolóniák lakják az épületet.

Ám senki nem bántja az állatokat, sőt kifejezetten örülnek a jelenlétüknek, hiszen olyan rovarokat pusztítanak el, amelyek károsíthatnák az értékes köteteket.

Elég a szomszédos Ausztriáig elmennünk, hogy megcsodáljunk egy újabb gyöngyszemet. Az admonti bencés apátság könyvtára szintén szerencsés volt, mivel az apátság egyes épületei 1865-ben leégtek, a könyvtár azonban megmenekült. A 200 ezer kötetet felvonultató barokk létesítmény a legnagyobb apátsági könyvtár a világon, 530 ősnyomtatvány található itt.

A brit The Telegraph is közreadott egy összeállítást a világ legcsodálatosabb könyvtárairól, ebben első helyen a portugál Biblioteca Joanina szerepel, a Coimbrai Egyetem könyvtára.

Az 1717-ben létesített, barokk stílusban épült könyvtár körülbelül 200 ezer könyvnek ad otthont. Érdekessége, hogy a Mafra-palotában lévő könyvtár mellett ez a másik, ahol denevéreket „foglalkoztatnak”, hogy éjjelente elpusztítsák az értékes kötetekre veszélyt jelentő apró rovarokat. A környezetbarát és természetes megoldás ára az, hogy a személyzet a reggeleket a denevérürülék eltakarításával kezdi.

Igazi különlegesség a Peking mellett található Liyuan könyvtár, amely teljesen beleolvad a természetbe: az épület váza fából van, erre került az üveghomlokzat, amelyet rőzseborítás takar. Ez utóbbi azt a célt szolgálja, hogy az üvegfelületen bejutó napfényt megszűrje, így előzve meg a túlzott felmelegedést. A könyvtár a legfiatalabb a listánkon: 2011-ben épült. A mindössze 175 négyzetméter alapterületű létesítményben könyvcsererendszer is működik, aki hoz két könyvet, cserében egyet hazavihet. A listára felkerült még egy osztrák könyvtár: az altenburgi apátság gyűjteménye ugyan nem túl nagy – mindössze kilenc polcon elférnek a könyvek –, a díszítés annál fényűzőbb, felvonultatja a rokokó stílus összes túlzását és szélsőségeit.

A cikk a Világgazdaság november 9-i számában jelent meg