Szakít a valódi gyémántokkal a Pandora

A környezetvédelmi és a bányászatban szokásos káros gyakorlatok miatti aggályok következtében egyre elfogadottabbá válnak a szintetikus drágakövek. A Pandora ékszercég a napokban jelentette be, hogy szakít a természetes gyémántokkal, és a jövőben kizárólag laboratóriumban előállított drágaköveket használ az ékszereihez. Új kollekciójának meghirdetésekor az évi ötvenezer darab gyémántot eladó cég közölte, célja az, hogy átalakítsa „a gyémánt ékszerek piacát megfizethető, fenntartható módon előállított termékekkel”.

A környezetvédelmi szempontok mellett az előállítás költségei is szerepet játszottak a döntésben.

Gyakorlatilag ugyanazt tudjuk előállítani, mint amit a természet kreál, azonban az előállítás a szintetikus módon jóval kevesebbe kerül

– hangsúlyozta Alexander Lacik, a cég vezérigazgatója a BBC-nek. Elmondása szerint a bányászott gyémántok költségének mindössze az egyharmadáért tudják előállítani a szintetikus köveket.

Tavaly a laboratóriumban előállított gyémántok minősége 6-7 millió karátra emelkedett, eközben a bányászott drágaköveké 111 millió karátra esett vissza a 2017-es 152 millió karátos csúcsról – derül ki az Antwerp World Diamond Centre (AWDC) és a Bain & Company piackutató közös adataiból. A kitermelésben Oroszország, Kanada, Botswana és Ausztrália esetében volt a legnagyobb mértékű a visszaesés.

A koronavírus-járvány a gyémántiparra is erősen hatott. A De Beers vállalat, amely a világ gyémántkitermelésének nagyjából az ötödét adja, azt jelentette, hogy tavaly mintegy 18 százalékkal esett vissza a termelés az előző évhez képest. A gazdasági bizonytalanságok és a lezárások a kereslet és az árak csökkenéséhez vezettek, bár az utóbbi időben némi élénkülés tapasztalható – jegyzi meg a BBC cikke.

A Pandora szintetikus drágakö­veit az Egyesült Királyságban készítik, és itt is adják el őket majd először.

Az ékszerek ára 250 fontnál (103 ezer forint) kezdődik, és bár a gyémánttal készült darabok eddig csak elenyésző részét tették ki a Pandora évente értékesített több mint százmillió ékszerének, a cég vezére szerint ez az alacsonyabb áraknak köszönhetően változhat.

A Bain piackutató elemzésének egyik szerzője, Olya Linde szerint

a piacon van helyük mind a bányászott, mind a szintetikus gyémántoknak.

Úgy véli, mindkettőre megvan a kereslet. Állítása szerint jelenleg elsősorban az alacsonyabb árak miatt keresik a laboratóriumban előállított gyémántokból készült ékszereket, a környezetvédelem és a fenntarthatóság egyelőre nincs a főbb szempontok között.

A Bain felmérése ugyanakkor rámutat, hogy ez utóbbi szempontok a fiatalabb generációnak egyre fontosabbak.

És bár környezetbarátnak mondott az előállításuk, egy nagy probléma mégis felmerül a szintetikus gyémántokkal kapcsolatban: a készítési folyamat rendkívül energiaigényes.

Ez az energia pedig például Kínában, ahol a szintetikus gyémántok 50-60 százalékát állítják elő, legfőképpen széntüzelésű erőművekből származik. Biztató ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok, amely a szintetikus gyémántok legnagyobb piaca, egyre inkább a megújuló energiaforrásokra fókuszál az előállítás során. A legnagyobb amerikai gyártó, a Diamond Foundry száz százalékban vízener­giát használ, ami nem jár károsanyag-kibocsátással.