Visszaszolgáltatási igényt jelentettek be egy nagy értékű Van Gogh festményre

Van Gogh Napraforgók (1888) című műve egykor Paul von Mendelssohn-Bartholdy berlini bankáré volt, aki 1934 körül váratlanul és sietősen megvált művészeti gyűjteménye legfontosabb darabjaitól, azt remélve, hogy vagyona többi részét és az életét is megvédi ezzel. Örökösei viszont azt állítják, hogy a nácik erőszakkal vették rá az akvizícióra, ezért visszakövetelik a képet, amit a japán tulajdonosa is meg szeretne tartani. Az elmúlt 35 évben a festmény a tokiói Sompo Szépművészeti Múzeumban volt látható, ahol a mai napig a kiállítás része. 

Többszöri adásvétel után a festményt a Yasuda Fire & Marine Insurance Company vásárolta meg 1987-ben, a Christie’s London aukcióján, 25 millió fontért, ami akkoriban nagyságrendileg 40 millió dollárnak felelt meg és sokáig tartotta Van Gogh aukciós rekordját. 2002-ben a Yasuda társaságot felvásárolta a Sompo Holding, amely jelenleg a Napraforgók tulajdonjogát birtokolja. Bár Yasuda legális úton jutott a műtárgyhoz, a Mendelssohn-Bartholdy család három leszármazottja – Julius H. Schoeps, Britt-Marie Enhoerning és Florence Von Kesselstatt– beperelték a céget és azzal érvelnek, hogy a kép megvásárlásakor a cég figyelmen kívül hagyta a műalkotás történelmi kontextusát. 

A következő történelemi események pedig mindenki számára ismertek. A panasz kifejti, hogy „a céltudatos és könyörtelen náci politika, amelynek az volt a célja, hogy kizárja a zsidókat a német gazdaságból, különösen a zsidó bankok felszámolása, megbénította Mendelssohn-Bartholdyt pénzügyileg, és ez kényszerítette arra, hogy 1934-ben átadja a festményt Paul Rosenberg párizsi műkereskedőnek. A beadvány az eladást „paradigmatikus kényszerátruházásnak” nevezi, bár nincs adat arról, hogy Rosenberg mennyit fizetett a képért, ami megnehezítheti annak bizonyítását, hogy Mendelssohn-Bartholdyt nyomás alá helyezték a festmény alacsony áron történő átadására.

A panaszhoz csatolták a Yasuda Művészeti Múzeum és a Van Gogh Múzeumnak 2001-es e-mail váltását, amikor a két intézmény a Sunflowers esetleges kölcsönadásáról tárgyalt egy közelgő kiállításra: „Mélyen aggódunk Van Gogh és Gauguin műveink származása miatt” – írta az üzenetben a japán cég múzeumának adminisztrátora. „Úgy gondoljuk, hogy a két munkánknak semmi köze a nácik által kifosztott művészethez, de nem vagyunk 100 százalékig biztosak benne.” A perről szóló hírt és az e-mail váltást az Artnet News közölte, hozzátéve, hogy hiába próbálták megszólaltani az ügyben a Sompo Holdings képviselőit, a cég azóta hallgat, mióta korábban azt mondta a Courthouse Newsnak, hogy „Sompo kategorikusan visszautasít minden jogsértésre vonatkozó vádat, és határozottan meg kívánja védeni a Sunflowers tulajdonjogát.”

Az örökösök azt kérik, hogy a festményt a tulajdonukba adják, vagy ha ez nem lehetséges, 750 millió dolláros kártérítést kérnek – ez az összeg szerintük megegyezik a műalkotás mai piaci értékével.