Megingott az Északi Áramlat 2 projekt

Ha Moszkva a napokban nem segít tisztázni, mi történt, kénytelenek leszünk megvitatni a lehetséges választ a szövetségeseinkkel – mondta a Bild am Sonntagnak Heiko Maas német külügyminiszter Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető megmérgezéséről. A merénylet nagy felháborodást keltett. Több mint száz európai parlamenti képviselő szankciók bevezetésérére szólított fel. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is „megfelelő intézkedéseket” ígért. Nemzetközi választ sürgetett a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is, aki kiemelte, hogy a novicsok típusú idegméreg vegyi fegyvernek számít, így használata a nemzetközi jog súlyos megsértése. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azzal vágott vissza, hogy Berlin kettős játékot játszik: nyomozást sürget, de vonakodik kiadni a birtokában lévő adatokat.

A német külügyminiszter úgy vélte, az esetleges Oroszország elleni szankcióknak célzottaknak kell lenniük, és nem zárta ki, hogy azok esetleg érintik az Északi Áramlat 2 gázvezetéket.

Remélem, az oroszok nem kényszerítenek bennünket arra, hogy megváltoztassuk álláspontunkat a vezetéket illetően

– mondta. Hozzátette: mérlegelni kell a projekt esetleges leállításának minden következményét. Ez a lépés csak az utolsó eszköz lehet Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia igazgatója szerint is, mert figyelembe kell venni, „mennyire ártunk vele saját magunknak és a német cégeknek” – nyilatkozta a Spiegelnek. A regionális német iparszövetségek figyelmeztették a kormányt: ne állítsa le a beruházást. Szerintük Angela Merkel ezt eddig jó okkal választotta el a Navalnij-ügytől. Kérdés azonban, hogy ezt az álláspontot meddig lehet még fenntartani a növekvő hazai és nemzetközi felháborodás mellett.

Az Északi Áramlat építése magát az EU-t is megosztotta, az Egyesült Államok pedig az első perctől élesen bírálta, szankciókat is bevezetett a részt vevő vállalatok ellen, és a kongresszus újabb büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba.

A vezeték 9,5 milliárd euróba kerül, és több mint 90 százalékban kész van.

A tervek szerint akár már az év végén vagy a jövő év elején közvetlenül szállítja a gázt Oroszországból Né­metországba. Leállítása esetén a német kormánynak kártérítést kell fizetnie a részt vevő cégeknek. A gáz pedig az Északi Áramlat 1 mel­lett változatlanul Ukrajnán keresztül érkezne, vagyis fennállna a veszély, hogy a Moszkva és Kijev közötti árviták miatt ideiglenesen leállnak a szállítmányok, ahogyan az már korábban megtörtént. A döntés elsősorban a Gazpromnak fájna, amely a költségek felét állta, de anyagilag megterhelné a BASF-et, a Wintershallt és az OMV-t is. A szankciós fenyegetés egyelőre nem befolyásolja a rubel árfolyamát, amely 2,6 százalékkal gyengült ugyan, miután szerdán Merkel megerősítette a mérgezés tényét, ám utána két napig erősödött. A török líra mögött így is a legrosszabbul teljesítő deviza volt az elmúlt három hónapban.

Merkel döntését tovább nehezíti, hogy Németország valóban függ az orosz energiahordozótól, amely a teljes gázimportjának több mint a 40 százalékát adja. A függőség ráadásul várhatóan csak fokozódni fog, mivel Berlin leállítja az ország összes széntüzelésű és nukleáris erőművét, megújuló forrásokból pedig egy ideig még nem tudják kielégíteni az igényeket. Az amerikaiak ugyan szívesen szállítanának Európába minél több cseppfolyósított gázt, az azonban drágább az orosznál. Elemzők szerint ezért Merkel csak a legvégső esetben nyúl az Északi Áramlathoz, az EU-val közösen először a megszokott – és kevéssé hatásos – büntetőintézkedéseket veti majd be, például a vagyonbefagyasztást és a diplomaták kiutasítását.