Árrobbanás lassítja a napenergia-projekteket

Kína tartja céljait és a dekarbonizáció jegyében az idén 65 gigawattal növeli napelemes áramtermelő kapacitását, elérve ezzel a 300 gigawattos összteljesítményt – erősítette meg csütörtökon Wang Bohua, a Kínai Fotovoltaikus Iparvállalatok Szövetségének tiszteletbeli elnöke. A jó hír bejelentése időszerű volt, hisz az első fél évben mindössze 13 gigawattnyi pluszkapacitás csatlakozhatott a hálózatra.

Ezért azonban nem a kivitelezők tehetők felelőssé, inkább az elszabadult árak és napelem-gyártáshoz szükséges alapanyagokból fellépő hiány hátráltatták az új projektek indulását.

A napelemek legfőbb alkotóeleme, a poliszilikon ára ugyanis egy év leforgása alatt három és félszeresére drágult.

Emellett jelentősen emelkedett az acél, a réz és a tengeri szállítás ára is. Mindez csak tavaly 20-40 százalékkal növelte a kész napelemek fogyasztói árát.

Wang szerint az éves terv teljesítését mindez nem veszélyezteti, csak megdrágítja, legkevesebb 55 gigawattal mindenképp bővül az ipari méretű kínai napelemparkok összteljesítménye. És ehhez még hozzájön a Peking által támogatásokkal ösztönzött lakossági telepítésű napelemek helyi igényeket kisegítő áramtermelése, amely összeadódva a központi rendszer tehermentesítését is szolgálja.

A megújuló energiaforrás térnyerése folytatódik, rövidtávon évi 70-90 gigawattal bővülhet az összteljesítmény.

Peking utasításba adta a hálózatüzemeltetőknek, hogy az idén legkevesebb 90 gigawattnyi napelemekkel- és szélerőművekkel termelt plusz áramot „fogadjon be”, építse ki az ehhez szükséges infrastruktúrát. A cél hogy e két áramforrás együttes részesedése a kínai villamosenergia-termelésben a tavalyi 9,7 százalékról az idén 11 százalékra növekedjen.

Kína a világ legnagyobb üvegházhatású-gáz kibocsátója hatalmas erőfeszítéseket tesz a dekarbonizációs folyamatban.

Célul tűzte ki, hogy a megújulók arányát az áramtermelésben 2025-re 20, 2030-ra pedig 25 százalékra növelje, párhuzamosan a szénalapú áramtermelés radikális csökkentésével.

A napenergia terén Kína világelső, a tavaly év végén 253 gigawatt felett rendelkezett, szemben az EU 151 gigawattos összteljesítményével. Szélenergia kapacitásuk 282 gigawattos volt.

A napelem-termelésben is piacvezetők, az idei első öt hónapban a kivitel tíz százalékkal a tavalyi fölé nőtt, 36,9 gigawatt volt. Az export irányokat átrendezheti, hogy az Egyesült Államok épp egy hónappal ezelőtt öt kínai céget tiltólistára tett azzal a gyanúval, hogy Hszincsiang tartományban rabszolga módjára dolgoztatják az ujgurokat. Köztük van az ágazat kulcsszereplője, a Hoshine Silicon Industry Co is. Az általa gyártott napelemek és a poliszilikon alapanyag importját is felfüggesztették, sietve hozzátéve, hogy mindez az amerikai zöld célok teljesítését nem veszélyezteti.

Peking jelezte, hogy megvédi vállalatai érdekeit, míg a Hoshine szerint nem kell aggódni, amerikai exportjuk amúgy sem számottevő mértékű.

Amerikai összesítés szerint az utóbbi két és fél évben a Hoshine 6 millió dollárért exportált közvetlenül az Egyesült Államokba, beszállítóként viszont 150 millió dollár értékű napelem-szállítmányban volt érintett.

Johannes Bernreuter, a nevét viselő német kutatóintézet vezetője ugyanakkor óvatosságra int, mivel a világ poliszilikon termelésének 90 százalékát adó nyolc cég egyaránt felhasználja a Hoshine alapanyagait. A polikristályos szilícium alapanyag közel fele pedig Hsziancsingből származik.

Az áremelkedésnek egyelőre nem látni a végét, a konténerhiány miatt lelassult a tengeri szállítás, ez pedig veszélyezteti a napenergia-projektek kivitelezését. Az IHS Markit ennek megfelelően az idei 181 gigawattos globális új kapacitás belépése helyett már csak 151 gigawattot lát reálisnak. A bizonytalanságok a napenergia-ipar szereplőinek tőzsdei megítélését is közelről érinti, az ezt lekövető MAC Global Solar index tavalyi megtriplázódása után az idén már 26 százalékos mínuszt szedett össze.