Az okosvárosok menthetnek meg minket

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdai jelentése szerint a városokban történő beavatkozások jelenthetik a legnagyobb mértékű csökkenését a karbonkibocsátásnak, ám ahhoz, hogy a 2050-es nettó zéró kibocsátás elérhető legyen, 

a tiszta energiát célzó beruházásoknak meg kell triplázódniuk a következő 10 év során.

A világ lakosságának 50 százaléka él városokban, ez azonban 2050-ig a lakosság 70 százalékáig nőhet, miközben jelenleg a gazdasági teljesítmény 80, a karbonkibocsátás több mint 70 százaléka származik városokból,

és az energiafelhasználás kétharmadáért is a városok felelősek. Mindemellett ezen települések a technológiai fejlődés inkubátorai, népsűrűségük és gazdaságuk nagysága pedig lehetőséget teremt arra, hogy az infrastrukturális beruházások megtérüljenek.

Mindezek alapján a városok vezető szerepet játszhatnak az energetikai és környezeti kihívásokra adott új megoldások megtalálásában. 

Az okos közvilágítástól az önhűtő épületeken át az elektromos autók okos töltéséig  a városi szintű beruházások képesek lehetnek a karbonkibocsátás mérséklésére.

Különböző egymáshoz kapcsolódó eszközöknek köszönhetően 83 milliárd szenzor és eszköz lehet összekötve 2024-re, ami óriási mennyiségű adatot generál, melyek elemzése tovább segíthet az energiafogyasztás mérséklésében és a városi szolgáltatások javításában.

A közvilágítás világszerte annyi energiát használ, mint Németország 

és az önkormányzati villanyszámlák 65 százalékát teszi ki, ennek ellenére csupán a 320 millió villanyoszlop 3 százaléka képes okosmegoldások alkalmazására, noha az 80 százalékkal mérsékelheti az áramfelhasználást, miközben a villanyautók töltésének és a mobiltelefonok infrastruktúrájának is fontos elemei lehetnek.

A digitalizáció az épületek energiafelhasználást is mérsékelheti a szervezet szerint, ami 2050-re 350 megatonnával csökkentheti a karbonkibocsátást.

 Fontos szerepet játszik a városi közlekedés is, mely évi 4 milliárd tonna széndioxid kibocsátásával a közlekedési szektor kibocsátásának a 40 százalékáért felel, 

ennek elektrifikációja azonban segítheti a megújulók térnyerését, hiszen a használat ideje alapján történő töltés a felhasznált energia 60 százalékát is elterelheti a csúcsidőszaktól.

Mindenesetre a változáshoz számos terület egymásra épülő megoldásainak kombinálása vezethet, mely a városi tervezés, a digitalizáció, az elektromobilitás, a tiszta energia és számos egyéb szektor előrelépéseire épít.

A szervezet azonban nem feltétlenül optimista, 2023-ra azt várja, hogy a kibocsátás meghaladja a korábbi 2018-as rekordot és a járvány utáni kilábalás során a kormányzati beruházások mindössze 2 százaléka célozza az energiaátmenetet, ami csupán harmada az IEA által szükségesnek gondoltnak.