A világ tizenkilenc vezető gazdasága és az Európai Unió (G20-as csoport) valamennyi tagja támogatta a globális minimumadó bevezetését – jelentették be Velencében, a tanácskozást követően a gazdasági és pénzügyminiszterek. Olaf Scholz német alkancellár és pénzügyminiszter elmondta, bízik abban, hogy az G20 római csúcstalálkozóján októberben már a részletesen kidolgozott tervet fogadhatják el, és 2023-ban alkalmazható lesz az új rendszer.
A G20 – amely a globális GDP több mint 90 százalékát, és a világ népességének kétharmadát adja – hivatalosan is jóváhagyta a globális minimumadó terveinek legfontosabb részleteit, köztük a multinacionális vállalatok adózási helyére, és a társasági adókulcs minimum 15 százalékban történő meghatározására vonatkozókat.
Az új adózási rend amellett, hogy globálisan 150 milliárd dollár többlet adóbevételt eredményezhet, igazságosabban is osztaná el azt azon országok között, ahol a nyereség keletkezett.
Rishi Sunak, brit pénzügyminiszter történelminek nevezte a döntést: szerinte egy évszázadban egyszer fordul elő ilyen adóreform. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter hozzátette, hogy végre megadóztathatják a technológiai óriásvállalatokat, amelyek eddig elkerülték ezt, és véget vethetnek a multinacionális cégek adóelkerülésének és adóoptimalizálásának. Ezek a vállalatok olyan országokban adóznak a profitjuk után, ahol kifejezetten alacsony az adókulcs, rendszerint egy adóparadicsomban, miközben a világ más pontjain árulják a termékeiket vagy szolgáltatásaikat – ennek a gyakorlatnak pedig most véget vetünk.
A globális társasági adó minimális 15 százalékos kulcsa azokra a multinacionális vállalatokra vonatkozik majd, amelyeknek éves bevétele meghaladja a 750 millió eurót.
A globális társasági adó nem teszi kötelezővé, hogy minden ország a minimális 15 százalékot alkalmazza, ez esetben a különbözetet az anyavállalat országa szedi be. Ha azonban nem él a lehetőséggel – mert például az anyavállalat országa is kimarad az alkuból – akkor a többi leányvállalat országai tehetik ezt meg. Ugyanakkor az új rendszer azokra az országokra is gondol, ahol egy vállalat bár székhellyel nem rendelkezik, bevételt mégis szerez.
Azok a vállalatok, amelyek globális forgalma meghaladja a 20 milliárd eurót évente, a jövedelmezősége pedig a 10 százalékot (adózás előtti nyereség), ezen országok számára 10 százalék feletti nyereségtartományuk 20 százalékát kell leadózniuk, amit az árbevétel arányában osztanak szét.
Az adószabályok bevezetését követő hét éven belül felülvizsgálják a rendszer működését, és a küszöbértéket 20 milliárd euróról 10 milliárdra csökkentik. Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa elmondta, hogy egyes országok a 10 milliárdos küszöb első lépésben történő bevezetését követelik, míg mások kizárnának néhány ipari szektort az új szabályok hatálya alól, a pénzügyi szolgáltatások és a bányaipar mellett, amelyek már mentességet kaptak. Hozzátette, hogy a fejlődő országok, például Brazília, a 15 százalékos minimális adókulcsot keveslik, azt 25 százalékban határoznák meg.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a most a kimaradást fontolgató kilenc országgal, köztük Magyarországgal kapcsolatban hangsúlyozta: hisz abban, hogy adóügyi félelmeik egy része orvosolható, ő mindent megtesz ezért, a megállapodás azonban akkor is működőképes, ha néhányan kimaradnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.