Északi Áramlat 2.: egyre élesebb a feszültség

Nem csitul Ukrajna tiltakozása a létrejövő gázvezeték ellen. Napokkal ezelőtt majd ötven ukrán közéleti személyiség, politikus, újságíró fordult közös nyílt levélben Joe Biden amerikai elnökhöz, hogy korábbi döntésével ellentétben vezessen be szankciókat a vezetéket üzemeltető társaságokkal szemben, ugyanis megítélésük szerint a vezetékkel az orosz állami költségvetés hízik tovább, és a forrásokat az Ukrajna elleni katonai agresszió finanszírozására fordíthatják. Emellett, az ukrán média beszámolói szerint, a vezetékkel Oroszországnak arra is lehetősége nyílik, hogy Ukrajnát és egész Európát a gázellátás leállításával vagy megszüntetésével zsarolja.

Tény, hogy a vezetéken az orosz gáz Ukrajna és Közép-Európa megkerülésével az oroszországi Viborgtól közvetlenül a németországi Greifswaldba jut. A Balti-tengerben húzódó csővezeték hossza 1222 kilométer, ezzel az Északi Áramlat 2. lesz a világ leghosszabb tenger alatti csővezetéke. A kivitelezés költsége 9,5 milliárd euróra tehető.

Ha a szállítások elindulnak az új vezetéken, akkor Ukrajna jelentős összegű tranzitdíjtól esik el, tehát az ukrán tiltakozássorozat óriási pénzekről szól.

Nemcsak az ukrán közélet prominensei, hanem a nemzeti gázvállalat, a Naftohaz vezérigazgatója is felemelte a hangját. Jurij Vitrenko egy interjújában azt mondta, Ukrajnának azon kell dolgoznia, hogy az Északi Áramlat 2.-t sohase használják, ne kezdje meg működését még akkor sem, ha a megépítése befejeződik is. Az Ukrinform beszámolója szerint Vitrenko erős szavakat használt, kijelentette ugyanis, hogy a csatát Ukrajna elvesztette, de a vezeték elleni háborút nem. A következő nagy ütközet eredményétől függ, hogy a szállítások ténylegesen elindulnak-e a már megépített vezetéken. A következő csata lesz a döntő, ugyanis Ukrajnának nem az a fontos, hogy megépítik-e a vezetéket, hanem az, hogy sohase használják. Erről pedig az országnak gondoskodnia kell.

Ukrán források szerint azt is be lehetne bizonyítani, hogy a vezeték üzemeltetője valójában az orosz Gazprom, és maga az orosz elnök, Vlagyimir Putyin irányítja.

Ez azért is problémás, mert az európai jogszabályok megtiltják egyetlen személynek vagy csoportnak a gáztermelés és -szállítás ellenőrzését, mivel túl nagy hatalom összpontosulhat egy kézben. Vitrenko erről azt mondta, ezt az elvet még az Egyesült Államok és Németország közös nyilatkozatai is alátámasztják, kijelentették ugyanis, hogy az európai jogszabályokat mindenképpen teljes mértékben betartják. Ezzel a Naftohaz első embere a német és az amerikai kormány július végi közös nyilatkozatára utalt. A nagy felháborodást kiváltó kommünikében a két ország kifejtette álláspontját, és azt is, hogy minden kritika ellenére befejezik a vezeték megépítését.

Közben azért törésvonalak látszódnak Berlin álláspontjában is. Annak ellenére, hogy az amerikai elnök a vezeték megépítése mellett érvelt, egyúttal felszólította a német vezetést, hogy

zárja le a vezetéket, ha a legkisebb jelét is látja annak, hogy Putyin geopolitikai fegyverként készül használni a gázcsövet.

A Bloomberg cikke szerint erre nem mutat hajlandóságot a német vezetés. A hírügynökségnek nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő hivatalnokok szerint Németország sokkal inkább a lassabb, de szélesebb körű uniós szankciókban hisz, a Merkel-adminisztráció szerint így lehet hatékonyabban sakkban tartani a Kremlt. Megfigyelők szerint azonban ha a német kormány nem veszi figyelembe a tengerentúlról érkező intelmeket, azzal kemény csapást mér a Fehér Házra, közben növeli az orosz elnök presztízsét.

Másképpen látják a dolgot Moszkvában. A The Moscow Times hosszú cikkben taglalja, hogy mindenkinek, valójában még Ukrajnának is előnyös az Északi Áramlat 2. A szerző szerint a csővezeték gazdaságilag megerősíti Németországot és más nyugat-európai országokat, és így hatékonyabban tudják előremozdítani a demokratikus értékeket. Úgy véli, egy csalódott Németország ugyanolyan káros lett volna az európai egységre nézve, mint Varsó és Kijev elégedetlensége. Felidézi, hogy Ukrajna megállapodott szövetségesivel, hogy gázszállító ország marad, és közösen minden eszközzel fellépnek Oroszország ellen, ha az az energiaellátás segítségével próbál szomszédaira bármilyen nyomást gyakorolni. Emellett az Egyesült Államok és Németország kötelezettséget vállal arra, hogy minden eszközével megpróbálja elérni az ukrán gázszállítási szerződés tíz évvel való meghosszabbítását 2024 után.