Az energiaárak növekedése túlélheti a koronavírust

A koronavírus-járványt követően újrainduló európai gazdaság az ellátási láncok szakadozása miatt számos szűk keresztmetszettel szembesült, ám az energiaárak volatilitása hosszabb távon is velünk maradhat Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint, aki csütörtökön a CNBC-nek adott interjút.

Mindennek az oka a jegybankár szerint az lehet, hogy az energiatermelés terén párhuzamosan zajlik az ellátás átállítása a megújuló forrásokra, így a kontinens idővel igyekszik mérsékelni függését a fosszilis energiahordozóktól. A földgázhiány azonban jelenleg komoly problémákat okoz a kontinensen, épp ezért több ország – köztük Spanyolország, Görögország, Franciaország – is kénytelen volt beavatkozni a piaci folyamatokba.

Iparági szereplők szerint a gázárak ralliját az Európai Unió új klímapolitikája okozza, ám a területért felelős biztos, Frans Timmermans szerint a széndioxid-kibocsátási díjak csak az emelkedés ötödéért felelősek, a többit a kínálat szűkössége okozza. Lagarde arra a kérdésre, mely az átmenet inflációs vagy deflációs hatásait firtatta, óvatosan reagált, jelezve, hogy a kérdést vizsgáló tanulmányok csak mostanában kezdenek megjelenni, így a kérdésben nem lehet eredményt hirdetni. Ugyanakkor úgy érzi, hogy a folyamat rövid távon az árak emelkedésével járhat, ám hosszabb távon deflációs hatású lehet.

Az EKB – melynek megbízatása leginkább az infláció 2 százalék körüli stabilizálásáról szól – kérdéses, hogyan reagál a drágulás augusztusi 10 éves, 3 százalékos csúcsára, amivel kapcsolatban Lagarde elismerte, hogy a drágulással kapcsolatos előrejelzéseiket többször is felfelé kellett módosítaniuk, ám ez az infláció mellett a növekedésre és a foglalkoztatásra is igaz, ami szerinte jó hír, és azt jelzi, hogy a gazdaságok reagálnak a jegybanki élénkítésre.

Ugyanakkor a drágulás okait a szűk keresztmetszetekben és a járvány miatt megszakadt ellátási láncokban látja, melyek a gazdaság újraindulásával  járnak együtt, ám idővel ezek a hatások mérséklődhetnek és az áremelkedések ideiglenesek. A hónap során az EKB az év végére 2,2 százalékra jósolta az inflációt, amit 2022-ben 1,7, majd 2023-ban 1,5 százalékos ütem követhet. A következő előrejelzések decemberben várhatóak.

Lagarde szerint a mostani magas számokat elsősorban az energiaárak növekedése okozza, melyek ráadásul egy évvel korábban a mélyponton voltak, így azóta nyilván emelkedtek. Az európai jegybank kitart amellett, hogy az áremelkedés átmeneti, bár egyre többen kongatják a vészharangot, hogy azok tartósak maradnak, így az EKB vissza is fogta szeptember elején az eszközvásárlási programját. Az jegybankár azonban ragaszkodik hozzá, hogy a szigorítás igazából nem szigorítás, hanem csupán a program rekalibrálása.

A tengerentúlon a Fed végül tovább halasztotta saját eszközvásárlási programja szűkítésének megkezdését, noha hasonló kihívásokkal néz szembe mint az EKB, magasabb infláció mellett. Ennek ellenére a Fed csupán arról beszélt, hogy a közeli jövőben fog lépni a téren. Lagarde azonban nem vállalkozott a két program összehasonlítására és azok időrendjének összevetésére, mondván ezek különböző dolgok.