Szlovákiában felgyorsult az éves infláció üteme, a fogyasztói árak 2020 és 2021 augusztusa között 3,8 százalékkal emelkedtek, a havi ütem pedig 0,4 százalék volt – jelentette kedden a Szlovák Statisztikai Hivatal (SSÚ).
Ez a legdinamikusabb ütemű pénzromlás 2012 októbere óta, ráadásul tovább gyorsult,
hiszen júliusban még csak 3,3 százalékos, májusban pedig 2 százalékos volt az éves árindex.
A kedvezőtlen tendencia elsősorban a dráguló közlekedés és élelmiszer, továbbá az egyre többe kerülő építkezési alapanyagok számlájára írható.
Van még egy árfelhajtó tényező: az európai uniós előírásoknak megfelelően Szlovákiában idén is emelkedett a dohánytermékek jövedéki adója, ezért e kategóriában 16,5 százalékos drágulást mértek. A statisztikai hivatal külön kiemelte, hogy éves egybevetésben augusztusban 22 százalékkal került többe az üzemanyag, az élelmiszerek árszintje pedig 3,7 százalékkal emelkedett.
Az elemzők konszenzusa szerint az infláció üteme az elkövetkező hónapokban sem csillapodik. Matej Hornák, az Erste-leány Slovenská Sporitelna (Szlovák Takarékpénztár) elemzője idén éves szinten 2,4 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számol, azzal, hogy jövőre ez 2,8 százalékra kúszhat fel. Eva Sadovská a WOOD & Company szakértője idén 2,7-2,8 százalékos inflációt vár, hozzátéve, az év végéig tovább folytatódik az élelmiszerek drágulása. Ezt alátámasztandó,
a pékségek már jelezték, hogy elkerülhetetlen a péksütemények árának emelkedése.
Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank makrogazdasági analitikusa ugyancsak 2,7 százalékot jövendöl, azzal, hogy 2022 elején a hatósági áras földgáz és villany drágulása miatt átmenetileg az 5 százalékot is ostromolhatja az infláció. Ami már most tudható, hogy jövőre mintegy 15 százalékkal emelkedik a lakossági villamos energia ára, a vezetékes földgáz szintén többe kerül majd (ennek mértéke még nem ismert), s e két tényező 2022-ben számos termék árába beépül.
Szlovákiában az infláció 4 éve faragja le a banki megtakarítások vásárlóerejét, ugyanis a folyószámlákon gyakorlatilag nincs kamat, az 1-2 éves lekötésű számlákon pedig 0,88-1,06 százalék közötti az éves prémium, miközben a vizsgált időszakban, azaz 2017 és 2020 között az éves infláció 1,3 és 2,7 százalék között mozgott. A képhez hozzátartozik, hogy a bérek növekedése tartja a lépést az infláció ütemével. 2021 második negyedévében az országos átlagbér 10,5 százalékkal nőtt 2020 második negyedéhez viszonyítva és elérte az 1202 eurót – ilyen gyors növekményre 2004 vége óta nem volt példa. Az infláció hatásától megtisztított reálbér növekménye a vizsgált időszakban 8,1 százalék volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.