Kína sír, a többi feltörekvő részvénypiac nevet

A globális részvényalapok átlagban 14,3-szer nagyobb kitettséggel rendelkeznek az Egyesült Államokban, mint Kínában és Hongkongban, és a Copley Fund Research adatai szerint ez az arány legalább egy évtizede nem volt ilyen magas. A növekvő állami beavatkozás a kínai nagyvállalatok életébe számos szektorban eladási hullámot okozott az ország tőzsdéin, a feltörekvő piaci befektetések kedvelői azonban nem adták fel és máshová csatornázták a pénzt.

Öt, a Kínán kívüli feltörekvő piacokon befektető tőzsdén kereskedett alap (ETF) vagyona 41 százalékkal ugrott meg augusztusban, 1,5 milliárd dollárra, ez éves alapon 442 százalékos növekedést jelent

– írta a Financial Times. A szektor legnagyobb alapjában, a BlackRock iShares Kínán kívüli feltörekvő piacok ETF-jében 2020 végén még csak 165 millió dollár tőke volt, ami július végéig 900 millióra hízott, augusztus végére pedig 1,28 milliárdra. A Lyxor (EMXC), a Columbia Threadneedle (XCEM) és a KraneShares (KEMX) ETF-jei szintén nettó tőkebeáramlást vonzottak. A globális feltörekvő piaci ETF-ek piacán messze Kína a legnagyobb súlyú, és a Morningstar adatai szerint júliusban mindössze 696 millió dollár volt az összes nettó beáramlás, mélyen az első félévi átlagos havi négymilliárd alatt.

A visszaesés oka a kormányzó kínai kommunista párt irányváltása, ami növekvő beavatkozást jelent a gazdaságba olyan szektorokban, mint az e-kereskedelem, az oktatás, a fintechágazat, a fuvarmegosztás és a szerencsejáték. A befektetők attól tartanak, hogy újabb intézkedések következhetnek, amelyek elérhetnek egyéb szektorokat is. A hongkongi Hang Seng index több mint tíz százalékot esett az elmúlt három hónapban, a sanghaj-sencseni CSI 300 pedig mintegy nyolc százalékot, miközben az MSCI Kínán kívüli feltörekvő piaci indexe kicsit még emelkedett is. 

A Copley elemzése szerint, amely 1100 milliárd dollárnyi vagyont kezelő 381 globális részvényalap adatait összesítette, január óta 5,1-ről 3,8 százalékra csökkent a kitettségük a kínai és hongkongi piacoknak, ami 2016 óta a legalacsonyabb.  

Peter Oppenheimer, a Goldman Sachs fő részvénystratégája nemrégiben befektetésre nem alkalmasnak nevezte a kínai részvényeket, Alan Miller, az SCM Direct befektetési igazgatója azonban ezzel szembeszállt.

Akárhányszor azt láttam, hogy egy vállalatot vagy országot befektetésre nem alkalmasként írtak le, az minden egyes esetben a piaci gödör mélyét jelentette

– mondta a Financial Timesnak.  Hasonlóképpen érvelt Howard Wang, a JPMorgan Asset Management kínai részvényekkel foglalkozó részlegének vezetője is, aki szerint vannak olyan kínai papírok, amelyek többéves kitekintésben vonzónak tűnnek, és a technológiai szektor továbbra is strukturális növekedési terület. A szabályozói változások nem egyedül Kínára jellemzők, és nem feltétlenül negatívak, például egyes ágazatok egyenesen hátszelet kaphatnak attól a szabályozói igyekezetből, hogy Kínát önellátóvá szeretnék tenni a félvezetőket és a szoftverfejlesztést illetően. Ugyanakkor az amerikai technológiai óriáscégeket is érheti beavatkozás a szabályozók részéről – tette hozzá Wang.