Az EKB még nem ért el a Rubikonhoz

Ha hamarabb vagy többet szigorít monetáris politikáján a vártnál az Európai Központi Bank (EKB), az a közép-európai devizáknak elvileg jó hír, az állampapírárakat azonban lejjebb és a hozamokat még feljebb nyomhatja. Erre utaló jelekre nem kell számítani a bank csütörtöki ülésén. Sőt, az elemzői várakozás szerint Christine Lagarde elnök mérsékelni igyekszik majd a spekulációt, vagyis erről az oldalról feltehetően a forint árfolyama sem kap támogatást. 

Az elmúlt hetek-hónapok európai gazdasági híreiben domináltak a kilábalás lassulására és az infláció emelkedésére utaló jelek. Nem csak a kontinensünkön emlegetik egyre többet  rizikóként a stagflációt, azt a kellemetlen helyzetet, amikor a gazdaság egy helyben topog, de az árak gyorsan emelkednek. Az EKB ülésére pont az előtt kerül sor, hogy közzéteszik az európai gazdaságok harmadik negyedéves GDP-jéről és októberi inflációjáról szóló adatokat. A pénteki európai beszerzésimenedzser-indexek lelassult, bár folytatódó gazdasági aktivitásnövekedésre és megugró árakra utalnak. 

A stagflációs aggodalmakat az EKB sem hagyhatja figyelmen kívül, és ilyen hangulat közepette aligha dönt szigorításról. A bank eszközvásárlásainak várt visszafogása későbbi téma lehet idei rendes és rendkívüli ülésein, sőt a Bloomberg múlt heti felmérésében szereplő elemzők 56 százaléka azt várja: az EKB megerősíti, hogy annyi kötvényt vásárol, amennyit csak kell, hogy a gazdaság felgyógyuljon. Ugyanakkor arra számítanak, hogy a későbbiekben a bank bejelenti: pandémiás kötvényvásárlási programjának kifutásával párhuzamosan megemeli normál eszközvásárlásainak keretét, sőt, van, aki szerint újabb keretprogramot jelent be – a Société Générale (SG) elemzője, Anatoli Annenkov például egy 750 milliárd eurós borítékra tippelt. 

Az infláció emelkedése miatt a pénzügyi piacok elkezdték azt is beárazni, hogy az EKB már a jövő évtől elkezdi emelni irányadó kamatát a nulla százalékról, a közgazdászok véleménye szerint azonban 2023 előtt erre biztosan nem kerül sor. Lagarde várhatóan lecsap a kamatemelési várakozásokra, de mihelyt a gazdasági fundamentumok megengedik, rengeteg tér nyílhat a normalizációra – írta heti kötvénypiaci kitekintőjében az SG.  Mivel az EKB a japánokkal együtt marad a laza politikát fenntartó nagy jegybankok táborában – miközben a Fed a szigorítás felé léphet már november elején –, sok piaci résztvevő (köztük az ING elemzői) arra számít, hogy az euró ismét átgyengül az 1,16-os vonalon a dollár ellenében, miután a napokban 1,165 körül stabilizálódott. A forintra egyéb hírek híján ez gyengítő hatással lehet.

Égszakadás-földindulás azonban nem várható a piacokon az EKB miatt. Bár a bank héjáinak táborát gyengíti, hogy bejelentette lemondását a Bundesbank elnöke, hiába cáfolja majd Lagarde – várhatóan –, hogy közeleg a szigorítás, ennek az árak felíveléséről szóló hírek után nem feltétlenül ad hitelt mindenki a piacokon. „Az áremelkedés ideiglenes narratívát illetően a Bank of England és a Fed már bedobta a törülközőt – írták heti kitekintőjükben a Nordea elemzői. – Lagarde meg fogja megint próbálni csütörtökön, de messze nem vagyunk meggyőződve róla, hogy sikerrel.” Ez a kétely, és az utóbbi hetek nemzetközi hozamemelkedései azt is sugallják, hogy az állampapírpiacokon is marad izgalom a következő napokban és hetekben. Az európai hozamok további emelkedése nem zárható ki, bár például az SG elemzése szerint a német tízéves hozam – amely irányadóként szolgál a közép-európai papírok számára is – már elérte a bankház mínusz 0,1 százalékos célját a második negyedévre, ami egyébként két és fél éves csúcspont.