Szaad al-Kaabi katari energiaminiszter a Financial Timesnak adott interjút, ahol arról beszélt, hogy a kormányoknak egyértelműbbé kellene tennie azt, hogy a földgáznak igenis van helye a karbonsemlegesség felé történő átmenetben.
A miniszter szerint az idei gázhiány a következő pár évben is fennállhat,
köszönhetően annak, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot.
Szerinte az erős ázsiai kereslet és az elmúlt öt évben jellemzően elmaradó befektetések mind a meglévő, mind a még fel nem tárt gázmezők esetében okozzák a hiányt. Kaabi a héten Boris Johnson brit kormányfővel is találkozott hiszen amellett, hogy a világ legnagyobb cseppfolyósított gáz (LNG) exportőre, a walesi South Hook LNG terminál tulajdonosa is Katar.
A terminál akár a brit fogyasztás ötödét is képes lenne fedezni, azonban jelenleg kapacitása alatt üzemel, ugyanis Katar inkább ázsiai ügyfelei részére szállít most gázt.
A miniszter szerint a különbség a brit és európai valamint az ázsiai megrendelések között az, hogy míg a döntően állami ázsiai cégek több éves szerződéseket kötnek az ellátás biztonsága érdekében, addig az európai magánvállalatok a szpot piaci árakon szerzik be a nyersanyagot. Kaabi szerint persze ezt bizonyos mértékben tudja kezelni a piac és beáll egy egyensúly, de
valódi megoldást csak a kínálat bővítése hozhat.
A politikus arról is beszélt, hogy megvizsgálják képesek-e több gázt szállítani Nagy-Britanniába, Európától pedig egyértelműbb jeleket szeretnének látni, hogy akarnak-e további katari gázt látni a piacon. Különösen, hogy az Európai Bizottság 2018-ban vizsgálatot indított, hogy az ország hosszútávú szerződései sértik-e az EU trösztellenes szabályait. Kaabi szerint a vizsgálat alaptalan.
A mostani, tározók alacsony töltöttségi szintje is kérdéses, hogy a rossz tervezés vagy a hirtelen megugró kereslet miatt van-e. Ezen szerinte a kormányok azzal segíthetnek, ha az energiacégek felé jelzik, hogy a földgáz fontos szerepet játszik a karbonsemlegesség felé történő átmenetben.
Az állami Qatar Energy azon kevés cégek közé tartozik, mely az elmúlt években is erőteljes befektetéseket hajtott végre a területen, így a világ legnagyobbja, az Északi Mező kiterjesztésére 30 milliárd dollárt költött, aminek a termelése évi 77 millió tonnáról 110 millióra nőhet 2025-ig. A beruházás második fázisában ez 2027-re 126 millió tonnára nőhet.
Azonban ha az előrejelzéseknek megfelelően 2050-ig 2-4 százalék közötti mértékben emelkedik a kereslet, akkor ehhez mások beruházásaira is szükség lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.