A testület csütörtökön 0,75 százalékról 1,5 százalékra emelte az alapkamatot azzal az indokkal, hogy korlátozni akarja a gazdaság koronavírus-válság utáni élénkülése következtében beindult inflációnövekedést. Augusztusban a csehországi infláció meghaladta a 4 százalékot.
A Cseh Nemzeti Bank döntését negatívan értékelem, mert úgy vélem, hogy ártani fog gazdaságunknak
– jelentette ki a cseh kormányfő a Lidové Noviny című prágai lapban pénteken megjelent reagálásában.
Babis – aki már előzetesen is óva intette a központi bankot az emeléstől – szerint a jegybank ezen a téren tévedett a koronvírus-járvány kezdetén hozott döntésével (növelte az alapkamatot), és téved most is.
Andrej Babis úgy véli:
azt az áremelkedési hullámot, amely a világpiacról áramlik be Csehországba, a jegybanki döntés nem fogja enyhíteni.
Anna Schillerová pénzügyminiszter a csehországi infláció gyökereit a nyersanyagok, az áru- és munkaerőhiányban látja. Az alapkamat emelése szerinte sem megoldás.
Jelenleg nincs szükségünk a gazdaság fékezésére az iskolai tanykönyvek szerint
– írta Alena Schillerová a Twitter közösségi portálon. Rámutatott: a jegybank intézkedései a globális trendeken nem változtatnak, de negatív hatással lesznek a cseh lakosság pénztárcáira.
A másik oldalon a cseh ellenzéki politikusok felsorakoztak a jegybank döntése mögé. Egybehangzóan azt állítják, hogy a jegybank döntése bizonyítéka az intézmény függetlenségének, ami szerintük rendkívül fontos dolog.
A Právo című lapban pénteken megjelent elemzés szerint az Európai Unióban a csehországinál most már csak a horvát és a magyar jegybanki alapkamat magasabb.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.