Így keverik az oltásokat az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelete (Food and Drug Administration – FDA) már korábban engedélyezte a 65 év felettiek, a 18 évnél idősebb krónikus betegségben szenvedők, illetve a koronavírus-fertőzés kockázatának (akár a foglalkozásuk, akár a lakóhelyük miatt) különösen kitett amerikai állampolgárok számára a harmadik oltás igénylését. A hatóság szeptember végén közzétett ajánlása csak a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni oltóanyagára vonatkozik, azaz csak azoknak javasolja a megerősítő oltást, akik korábban két injekciót kaptak a Comirnaty vakcinából. Ők is leghamarabb fél évvel a második dózis után kaphatják meg a harmadikat.

Az idősek és a betegek mellett tehát elsősorban az egészségügyi dolgozók, tanárok, bolti eladók állhattak sorba az újabb injekcióért, rajtuk kívül pedig a fogvatartottak és a hajléktalanszállók lakói kapták meg azt. 

Sok volt a bizonytalanság a harmadik oltás körül

Pedig Joe Biden amerikai elnök korábban azt ígérte, október elejétől minden felnőtt felveheti a megerősítő oltást; ő maga a tévékamerák előtt oltatta be magát harmadszor is, még szeptember végén a Comirnatyval. (Az Egyesült Államokban emellett a Moderna, szintén mRNS-alapú, valamint a Johnson & Johnson adenovírus-vektort tartalmazó vakcinájával oltanak.) 

Ám az amerikai gyógyszerfelügyeletnek nemrég még fenntartásai voltak az újabb oltási kampány hasznosságával kapcsolatban. Szeptember végén még azt mondták: a rendelkezésre álló információk, tanulmányok nem indokolják a harmadik oltás széles körű alkalmazását.

Az ötletért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője sem rajongott. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint az nem járja, hogy a gazdag országokban sokan már harmadszor állnak sorba a vakcináért, miközben a szegény országokban még mindig kritikusan alacsony az átoltottság. A WHO-vezér szerint ennek a legfőbb oka, hogy a fejlett országok hiába ígérték, hogy ellátják vakcinával szegényebb társaikat, a vállalt egymilliárd adag oltóanyagnak eddig mindössze a 15 százalékát szállították le.

A delta-variáns miatt lett sürgős

A Wall Street Journal információi szerint azonban az FDA időközben meggondolta magát, és még a héten engedélyt adhat a Johnson & Johnson és a Moderna koronavírus elleni vakcinájának általános felhasználására is harmadik oltásként. Ráadásul egy füst alatt kiterjesztheti a megerősítő oltásra jogosultak körét minden felnőttre. A szövetségi gyógyszerfelügyelet szakemberei most azt mondják: a koronavírus delta-variánsának rohamos terjedése miatt jól jöhet a harmadik dózis. Hiszen azóta kiderült: idővel a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyaga által nyújtott védelem csökken, a Johnson & Johnson vakcina hatékonysága pedig eleve viszonylag alacsony volt.  

Ez egy dinamikus és változó világjárvány. A Covid–19 elleni vakcinák biztonságosságáról és hatékonyságáról szinte minden nappal egyre többet tudhatunk meg. Amint a megerősítő oltással kapcsolatban több információ áll rendelkezésünkre, a tudományos álláspontunkat ezekhez igazítjuk, és erről a közvéleményt is tájékoztatni fogjuk

– mondta még szeptember közepén az FDA ügyvezetője, Janet Woodcock. 

Így keverd az oltásodat

Az azóta eltelt egy hónap alatt a gyógyszerfelügyeletnél már azt is kidolgozták, kinek milyen megerősítő oltást ajánlanak. Igaz, az amerikai Allergológiai és Fertőző Betegségek Intézete (National Institute of Allergy and Infectious Diseases – NIAID) már a nyár elején elkezdte azt a felnőtt önkéntesek bevonásával végezett kutatását, ami alapján a most kiszivárgott szabályokat felállították. Az FDA ajánlása kicsit eltérő attól, mint amivel például itthon találkozhatunk. 

Az amerikai gyógyszerfelügyelet azt mondja, mindegy, ki milyen vakcinát kap harmadszorra. De azt ajánlják, hogy a megerősítő oltást ne ugyanabból az oltóanyagból adják be, mint az első két injekciót.

Azaz akit korábban két adag Pfizerrel oltottak, harmadszorra akár a Moderna, akár a Janssen oltóanyagából kaphat (de kérheti a Pfizert is). Aki a Johnson & Johnson egydózisú vakcináját kapta, a második, megerősítő oltásként elsősorban a Pfizer/BioNTech, illetve a Moderna oltóanyagát kérheti. Arról a hírek szerint még nem döntöttek az FDA szakemberei, hogy a Moderna vakcinájából 50 vagy 100 milligrammos dózist javasolják a harmadik dózisra jelentkezőknek. Azt azonban állítólag már eldöntötték, hogy azok, akik a Moderna koronavírus elleni vakcináját kapták először, illetve másodszor, és harmadik, megerősítő oltásként is azt kérnék, a „normális”, 100 milligrammos dózis helyett csak 50 milligrammnyit kapjanak.

A koronavírus elleni vakcinák keveréséről végzett kutatások során megállapították: az első oltásoktól eltérő formulájú megerősítő oltások legkevesebb hatszorosára, legfeljebb hetvenhatszorosára növelik a szervezet antitestszintjét. Ha azonban ugyanazt a vakcinát adják megerősítő oltásnak is, azzal a szervezet antitestszintjét csupán 4–20-szorosára tudják emelni. A legjobb eredményt minden esetben a Moderna vakcinájával érték el.

A koronavírus elleni immunizáció során az Egyesült Államokban engedélyezett mRNS-alapú vakcinákból két azonos dózist adnak be. Az első injekcióra az immunrendszer B-sejtjei elkezdenek a vírus semlegesítésére alkalmas antitesteket gyártani; ugyanekkor a T-sejtek megtanulják felismerni a behatolót, és raktározzák az ellene alkalmazott védekezési módszert. A második, emlékeztető dózis beadása után a szervezet immunreakciója erősebb, a vérben található ellenanyagszint pedig sokkal magasabb lehet. Ha harmadszorra más vakcinát adnak be, a korábbitól eltérő, hatékonyabb védekezésre serkenthetik az immunrendszert, a T-sejtek pedig ezt az erősebb választ is megtanulják. Ezzel fokozzák a szervezet immunreakcióját.

Ráadásul a vakcinák keverésével kikerülhetik azt is, hogy a harmadik oltás hatóanyagát még azelőtt semlegesítse az immunrendszer, hogy az ki tudná fejteni szándékolt hatását.

Ezen a felismerésen alapul egyébként az orosz fejlesztésű a Szputnyik V vakcina is. Ennek a két adagja két eltérő adenovírus-vektort tartalmaz; az első az Ad5, a második az Ad26 jelzetűt, ezek hordozzák az immunválaszt kiváltó koronavírus-proteineket. A vakcina fejlesztői ugyanis attól tartottak, hogy az immunrendszer nemcsak a SARS-Cov-19 elleni válaszreakciót tanulhatja meg az első oltással, de az Ad5 adenovírus ellen is kifejleszt egyfajta védelmet. Így a második dózis nem tudná kifejteni a várt hatást, hiszen az immunrendszer még azelőtt semlegesítené az Ad5 adenovírust, hogy az azon „szállított” koronavírus-protein emlékeztethetné a szervezetet, hogyan védekezzen a betegség ellen. A második oltás során ezért egy eltérő „hordozót” alkalmaznak, így juttatják biztosan célba az immunrendszer számára szükséges információt.