Új fejezet kezdődik az amerikai–kínai kereskedelmi háborúban

A Biden-kormányzat Kína-politikáját Katherine Tai kereskedelmi főképviselő ismertette. 

Nem az a célunk, hogy felizzítsuk a feszültséget Kínával, de mindenekelőtt a saját gazdasági érdekeinket kell megvédenünk 

– hangsúlyozta a Center for Strategic and International Studies washingtoni központú kutatóintézet rendezvényén elmondott beszédében, amelyben megerősítette, hogy Peking nem teljesítette a kétoldalú kereskedelmi megállapodás első szakaszában vállalt kötelezettségeit. 

Kína a tavaly januárban aláírt egyezményben az ígérte, hogy legalább 200 milliárd dollárral növeli amerikai importját a 2017-eshez képest, de a legfrissebb adatok szerint ennek a célnak csupán a 62 százalékát érte el. 

A megállapodás az év végén lejár, és a CNBC-nek adott interjúban a kereskedelmi főképviselő azt mondta, már alig várja, hogy folytassa az egyeztetéseket, és a kormányzat a szövetségeseivel együttműködve próbál majd dűlőre jutni Pekinggel. Az Európai Unió tagállamainak vezetői keddi vacsorájukon egyeztetnek stratégiájukról, és az álláspontjuk a jelek szerint közeledik az amerikaihoz. Egy uniós diplomata legalábbis azt mondta a Reutersnek, hogy bár 

az EU igyekezett kerülni a konfliktust Pekinggel, többé már nem tekinthetjük Kínát jóindulatú kereskedelmi partnernek.

Tai azt is megerősítette, hogy egyelőre maradnak a kínai importárukra kivetett amerikai büntetővámok, de ismét lehetővé teszik az amerikai vállalatok számára, hogy mentességet kérjenek ezek alól. Az engedélykérési folyamat leállt, amikor Joe Biden elnök hivatalba lépett, és ezt erősen sérelmezték az érintettek, mivel képtelenek költséghatékony módon máshonnan beszerezni bizonyos kínai komponenseket. Addig azonban nem várhatók amerikai ellenlépések, amíg nem tárgyal pekingi partnerével, Liu He miniszterelnök-helyettessel, tette hozzá Tai kérdésekre válaszolva. 

Ha a feszültség az Egyesült Államokkal nem lenne elég, a kínai gazdaság növekedését az évtized közepére az is jelentősen lelassíthatja, ha nem válik piacorientáltabbá – állapította meg a Rhodium Group és az Atlantic Council amerikai kutatóintézet közös jelentése. Eszerint a GDP-bővülés ütemét potenciálisan nehéz lesz évi három százalék fölött tartani, amennyiben a világ második legnagyobb gazdaságában nem erősítik a piaci versenyt azzal, hogy komolyabb szerepet adnak a magánszektornak és könnyítik a befektetések kétirányú áramlását. A kedden kiadott jelentés hangsúlyozza, 

Peking 2010 óta ért ugyan el mérsékelt haladást a nyitott piacgazdaság irányába, de még messze van ennek elérésétől, és egyelőre nem teljesítette Hszi Csin-ping elnök hét éve tett ígéretét sem, hogy a „piac legyen a meghatározó”. 

Kína egyedül az árukereskedelem terén nevezhető nyitott piacgazdaságnak, és leginkább olyan strukturális területeken jelentős az elmaradása, mint a piaci verseny. Az elmúlt öt évben azonban a reformok jelentősen lelassultak, és az idén a jelentés szerint a kínai kormányzat még az örök optimistákat is sokkolta piacellenes lépéseivel és az állami ellenőrzés erősítésével.